Vadvédőnők
Ki védelmezhetné jobban az erőszaktól fenyegetett állatokat, mint a hasonló fenyegetésekkel szembenéző nők? Az amazoncsapat új stratégiát képvisel a vadorzók elleni küzdelemben.
Írta: Lindsay N. Smith
Fényképezte: Brent Stirton
Az akashingák (a név sona nyelven annyit tesz: „bátrak”) Phundunduban járőröznek. A terület 29 településsel szomszédos. És ahol az emberek és az állatok ennyire közel élnek egymáshoz, ott bizony előfordul az olyasfajta konfliktus, mint amilyet Kumiréék most próbálnak kezelni.
A tetthelyre érve Vimbai beront az izgatott tömegbe. A maga 160 centiméteres magasságával akár el is veszhetne, ám ő nyugodtan, magabiztosan halad előre, és szelíden, de határozottan beszél az emberekhez. Lassan előáll tíz sebesült férfi. Az egyiknek az arcát, egy másiknak a karját borítja vérfoltos kötés. A többi nyolc kisebb sebeket mutogat.
Miután a terület fenntartói magukhoz vették a leopárd tetemét, ezeket a férfiakat vádolták az elpusztításával – ez bőszítette fel a tömeget. A sérültek váltig állítják, hogy az állat támadta meg őket, de a „vadvédőnők” szerint a sebeikből ítélve aligha lehetett szó puszta önvédelemről. Vadat engedély nélkül elejteni pedig bűncselekmény. Ugyanakkor azonban egy leopárd bundája, foga, karmai és csontjai több száz dollárt kóstálnak a feketepiacon; ez ebben a szegény országban kitesz egy havi fizetést.
Bemutatjuk az erdők apró gondozóit
Hangyák sokadalma lövelli a potrohvégükön nyíló méregmirigy savtartalmú váladékát a fenyegető ellenség, jelen esetben Ingo Arndt fotós asszisztense felé, aki a hatás kiváltása érdekében egy szövetdarabot lengetve ingerelte bolyuk mellett a Formica polyctena fajhoz tartozó vöröshangyákat.
Hajdanvolt emberek nyomában
Elképesztő régészeti felfedezések és fosszilis DNS-minták elemzésén alapuló tudományos áttörések sora írja újra fajunk eddig feltételezett fejlődéstörténetét, és rajzol mind pontosabb képet az emberi nem rég tovatűnt képviselőiről.
Tengermélyi gyűrűk titkai
Jó évtizede már, hogy több száz döbbenetesen szabályos kört fedeztek fel a Földközi-tenger mélyén. Eredetükről azóta több elmélet is született, és négy évig tartó víz alatti vizsgálódás után végre feltárult a letűnt világ is, amelyből itt maradtak.
A sarkvidéki támaszpont titkai
A hidegháború sűrűjében az Egyesült Államok titkos atombázist telepített az Északi-sarkvidék jege alá. A témában érintett kutatók főként azt vizsgálják, hogy miként működött a telep annak idején, és közben a klímaváltozással kapcsolatban is új, fontos adatokhoz jutnak.
Középkori kolostorból modern kirándulóhely
A hajdani nagy vallási helyszínek közül nem egy a csend és a lelki béke oázisa a turisták új nemzedéke számára.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
