Borneó föld alatti csodái
A barlangászok bolygónk egyik legnagyobb és legtitokzatosabb barlangrendszerét próbálják feltárni.
FÉNYKÉPEZTE: CARSTEN PETER
„Ez a hely nagyon izgalmas. Hol másutt találni ennyi felderítetlen területet a Földön?” – kérdezte Andy Eavis, az expedíció vezetője szélesen mosolyogva, aztán a kérdést ő maga válaszolta meg: „Hát, azért biztosan akad még egy-kettő. Mondjuk Pápua Új-Guineában meg
persze a tenger fenekén. De ami a barlangászatot illeti, Borneónak nincs párja az egész földkerekségen.”
A még hetvenévesen is jó karban lévő Eavis nem a levegőbe beszél. Idestova több mint ötven
esztendeje kutatja a világ legeldugottabb, legelképesztőbb föld alatti járatrendszereit. A barlangászatot irányító szakmai testületeknek már csaknem mindegyikében töltött be valamilyen vezető tisztséget, és részt vett a felfedezések megörökítésében. Azaz ideje javát a barlangok megóvásának szentelte, valamint azon törekvés szolgálatába állította, hogy ezek a lenyűgöző természeti képződmények továbbra is nyitva álljanak a barlangászok előtt. Nevezhetnénk akár a föld alatti világ nagykövetének is. Egyik reggel a dzsungelben Eavis egy kutatóállomás tornácán álldogált, a park irodájának közelében, és arra készült, hogy leereszkedjen a föld alá. Meleg fuvallat söpört végig a verandán, egy pillanatra elhallgatott a rengeteg rovar. Az ösvények mentén csigák és békák igyekeztek vissza az árnyékba, a madarak pedig egyre élénkebben csiripeltek a fokozódó hőségben. Eavis azonban a fülledt hőség dacára szűk fekete futónadrágot húzott. Ilyenben szokás ugyanis aláereszkedni Borneó barlangjaiba. Ezekben a meleg barlangokban a hőmérséklet elérheti a 26 Celsius-fokot. „Amikor barlangászni kezdtem, akkor természetesen még nem volt ilyen öltözékünk – bök Eavis a nadrágjára meg a viharvert piros sisakjára, amelyre teáscsészényi lámpát rögzített. – Még jobbára sötétben botorkáltunk akkoriban. Ezért hát fogalmunk sem volt róla, mekkora dolgokat fedeztünk is fel.”
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. decemberi lapszámában.
Behunyt szemmel is tudta, mit hol keressen
Rovatunkban Merkl Ottóra, kedves munkatársunkra emlékezünk egyik utolsó interjújának néhány részletével.
Sudár fák és apró rovarok
Őserdei acéltorony segített kideríteni, hogy talajközelben és lombkoronaszinten más-más rovarsereglet lakja Amazónia esőerdeit.
Erdőtüzek mérgező füstje
Pusztító erdőtüzek szennyezik Földünk légkörét. Vajon a füstjük mennyire veszélyes, miként károsíthatja egészségünket?
Lappangó gyilkosunk: a légszennyezés
A szennyezett levegő évről évre hétmillió áldozatot szed, és már enyhe fokon is ártalmas lehet. De tény, hogy van megoldás.
A floridai puma visszatér
A veszélyeztetett nagymacska jövője biztatóbb, de ritka alfaját még ma is megannyi veszély fenyegeti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
