Ha a világ tetején elolvad a hó

ÍRTA: FREDDIE WILKINSON

Aki repülővel közelíti meg a Mount Everestet, zord fehér hegycsúcsok végtelen sorát látja maga alatt. Nincs még egy ehhez fogható táj a földkerekségen. A Himalája hatalmas gleccsereit a minden nyáron új és új havat hozó monszunszelek alakították ki. Igen ám, de meglehet, hogy nyolcvan esztendő múlva már hírmondó sem marad ezekből az óriási jégfolyamokból. Az év elején az ICIMOD (Nemzetközi Integrált Hegyvidékfejlesztési Központ) részletes tanulmányt
jelentetett meg arról, hogy miképpen fog hatni a klímaváltozás a Himalája, Hindukus, Karakorum és Pamír Afganisztántól Mianmarig húzódó hatalmas hegyvonulatára. A tanulmányban közzétett becslés szerint a globális felmelegedés mértékétől függően a jelenlegi mintegy 56 ezer gleccsernek legkevesebb egyharmada, maximum kétharmada minden bizonnyal el fog tűnni a 21. század végéig.
Ez meglehetősen vészjósló előrejelzés Dél-Ázsia csaknem kétmilliárd lakosa számára. Nekik ugyanis a gleccserek jelentik az első számú édesvízforrást, ezért a jégfolyamok nemcsak a táplálkozás, hanem a higiénia, a mezőgazdaság, az energia és a turizmus szempontjából is
fontosak. A tanulmány emellett kitért egy sokkal égetőbb kérdésre is: ha ilyen gyorsan olvadnak a gleccserek, mi lesz a sok olvadékvízzel? Összehasonlításképp: hozzávetőleg ekkora az észak-amerikai Nagy-tavak közé tartozó Huron-tó, a földkerekség negyedik legnagyobb tavának víztömege.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. decemberi lapszámában.