Jeruzsálem alatt

A szent város alatt folyó, sok vitát kavaró ásatások eredményeképp évezredes kulturális, szakrális kincsek kerülnek elő, de a régi feszültségek is felszínre törnek.

ÍRTA: ANDREW LAWLER
FÉNYKÉPEZTE: SIMON NORFOLK
„Igazság sarjad a földből” – szól a zsoltár, de Jeruzsálemben örök kérdés, hogy kinek az igazságáról van szó. A város a három nagy vallás központja, ezért már az is azonnali és messzemenő következményekkel járhat, ha valaki belenyom egy ásót a földbe. Kevés olyan hely van a világon, ahol egy ásatás ilyen gyorsan zavargást robbanthat ki, lángokba boríthatja a térséget, és világméretű feszültséget gerjeszthet.
Miután az izraeli kormány 1996-ban az óváros arab negyedében új kijáratot nyitott a Siratófal mentén húzódó alagúthoz, zavargások törtek ki, majd heves vita bontakozott ki arról, hogy kié legyen mindaz, ami a zsidók szerint Templomhegynek, az arabok szerint Mecsetek terének nevezett terület alól előkerül. A konfliktus még az oslói békemegállapodást is meghiúsította. „A jeruzsálemi régészet meglehetősen érzékeny téma: nemcsak a kutatókat, hanem a politikusokat és a közvéleményt is foglalkoztatja” – ismeri el Juvál Baruch, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) jeruzsálemi irodájának vezetője.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. decemberi lapszámában.