Mikrobiomok menazsériája
Testünket billió meg billió mikroba lakja. Ma már tudjuk, hogy gyakran az egészségünk múlhat rajtuk.
ÍRTA: ROBIN MARANTZ HENIG
KÉPEK: MARTIN OEGGERLI
Egyre intenzívebb kutatások tárgya a testünkben lakozó mikrobatömeg, egyre többet tudunk arról, hogy ezek a parányi lények megdöbbentően nagy befolyással vannak küllemünkre, cselekedeteinkre, gondolatainkra és érzéseinkre. Tessék?! Hogy egészségünket és közérzetünket azok a baktériumok, vírusok, gombák és állati egysejtűek határozzák meg, amelyek beleinkben, tüdőnkben, bőrünkön és szemgolyónkon tenyésznek? Képtelenségnek tűnhet, de ez a helyzet: a bennünk-rajtunk élő mikroorganizmusok sokban eldöntik, hogy kik vagyunk.
A testünkben lakozó mikrobaelegy, a mikrobiom (mikrobióta) befolyása tehát óriási – és már a korai időktől az. Veleszületett tulajdonságnak hihetnénk, pedig már a kisbaba vérmérséklete, temperamentuma is függ attól, hogy milyen összetételű a beleiben tenyésző baktériumegyüttes: minél több emésztőrendszerében a Bifidobacterium, annál jobb lesz a kedélye – olvasható egy tavaly megjelent tanulmányban.
Anna-Katariina Aatsinki és kollégái a finnországi Turku Egyetemén 201 két hónapos csecsemő székletmintáját elemezték, és kimutatták: arra a babára, akinek mikrobiomjában kiemelkedően magas a Bifidobacterium részaránya, nagyobb eséllyel jellemző a „pozitív emocionalitás”, ahogy a kutatók fogalmaznak – azaz derűsebben fog fel mindent.
A mikrobiom-kutatás viszonylag fiatal tudományág. Alig 15 éve, hogy lendületet vett, az idevágó tanulmányok zöme ma is iránykereső jellegű és korlátozott érvényű, nagyjából tucatnyi egér-, illetve emberkísérletre szorítkozik. A mikrobiom és bizonyos kórképek között már sikerült összefüggéseket találni, ám a mikrobák és az ember mint gazdaszervezet viszonyában még korai lenne egyértelmű ok-okozati kapcsolatokat feltételezni. A számok mindenesetre döbbenetesek:
egy átlagos fiatal férfi szervezetében 38 billió mikroba honos; valamivel több, mint ahány sejtből ő maga felépül. És bizony roppant csábítóak a kilátások azzal kapcsolatban is, hogy mi mindenre használhatnánk fel ezt a mikrobatömkeleget.
A legoptimistább kutatók szerint már a nem túl távoli jövőben rutinszerűen adhatjuk be a jótékony hatású mikrobákat prebiotikumok (a hasznos mikroorganizmusok tápközegéül szolgáló vegyületek) formájában, probiotikumként (vagyis magukat a hasznos mikrobákat), illetve széklet-transzplantátumban (egészséges donorok mikrobagazdag székletében). Mindezek útján, legbelülről kifelé haladva elérhetjük, hogy szervezetünk mindig a lehető legjobb formában legyen.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. januári lapszámában.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Denevérek: igaz szerelmi történet
Sokan irtóznak tőlük, de olyanok is vannak, akik beleszeretnek a denevérekbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
