A szépség újrafogalmazása

ÍRTA: ROBIN GIVHAN
FÉNYKÉPEZTE: HANNAH REYES MORALES

A szépség fogalmát természetesen a kulturális közeg is meghatározza. Ami az egyik közösségben gyönyörűnek minősül, egy másikban olykor jellegtelennek vagy taszítónak hathat. Lehet, hogy valaki ellenállhatatlannak lát valamit, a másik pedig egy vállrándítással elintézi. A szépség személyes ügy, de egyetemes jellege is van, hiszen léteznek „nemzetközi” szépségek, akik valamiképp az „ideált” képviselik. Évtizedeken át a darázsderekú, dús keblű nők testesítették meg az eszményi szépséget. Sok szigorú követelménynek kellett megfelelniük: az álluk rajzolódjon ki élesen, járomcsontjuk legyen kiugró és határozott, orruk egyenes, ajkuk telt, de nem duzzadt, szemük nagy, csillogó, kék vagy zöld, hajuk hosszú, dús, hullámos és lehetőleg aranyszőke. A szimmetria és – mondanunk sem kell– a fiatalosság alapkövetelmény volt.

A New York-i Times Square digitális hirdetőtáblái különféle divatreklámokkal bombázzák a járókelőket.

Forrás: HANNAH REYES MORALES

A modellkedést a hatvanas éveiben kezdő JoAni Johnson egy New York-i portréfotózáson

Forrás: HANNAH REYES MORALES

Ez volt a norma a női magazinok születésétől fogva, amikor a szépség ismérveit kőbe vésték, és áruvá tették. Néhány legendás nagyasszony, például Catherine Deneuve francia színésznő, C. Z. Guest amerikai híresség vagy Grace Kelly, a monacói hercegnévé lett filmcsillag külleme közelítette meg leginkább az eszményt.

Flávia Carvalho és Julia Maria Vechi egy sokszínűségnek szentelt São Paulo-i partin.

Forrás: HANNAH REYES MORALES

Minél inkább elütött valaki a tökélytől, annál egzotikusabbnak számított. Ha pedig nagyon eltért, akkor kevésbé vonzónak, kevésbé kívánatosnak, mi több, kevésbé értékesnek tartották. A feketék és barnák, a teltebbek és az idősebbek nem is álmodhattak arról, hogy valaha is szépnek tartsák őket.
Az 1990-es évek elején a sovány és kissé ágrólszakadt megjelenésű Kate Moss feltűnésével lazulni kezdett a női szépség fogalma. A 170 centiméter magas brit kamaszlány alacsony volt a divatbemutatókhoz. Nem tűnt kimondottan bájosnak, és sok modellel ellentétben nem volt megközelíthetetlenül elegáns. A Calvin Klein divatcég reklámjaival berobbanó Moss igencsak elütött a korábbi években egyeduralkodó hosszú lábú, gazellaalkatú manökenektől. Moss fotói alapjaiban rengették meg a szépségideált, de a modell külleme még bőven eleget tett a fogalom kívánalmainak, hiszen fehér bőrű volt és európai. Ugyanez volt igaz az 1960-as esztendők lázadó fiataljainak manökenjeire, többek között a vonalait tekintve inkább egy nyakigláb, kiskamasz fiút idéző Twiggyre. Az 1970-es években Lauren Hutton lett sztármanöken az Egyesült Államokban, pedig – hallatlan! – metszőfogai között rés tátong.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. februári lapszámában.