Kínzó tradíció
Japánban is egyre fokozódó visszatetszést kelt, hogy a kulturális jelképként számon tartott makákók cirkuszi mutatványokban szerepelnek.
ÍRTA: RENE EBERSOLE
FÉNYKÉPEZTE: JASPER DOEST
A pórázra fogott japán makákók két lábra emelkedve, engedelmesen rugdosták a labdát. Az idomárok és a közönség lelkes biztatása közepette a majomcsapat a japán és a brazil válogatott mérkőzését játszotta el. A japán csapatban játszó kék mezesek keményebbnek tűntek, tömzsi farkuk kilógott a nadrágjuk ülepébe vágott lyukon. A sárga mezes „brazilok” viszont villámgyorsan tették-vették a lasztit, főleg azután, hogy a 10-es játékos nem nyalogatta tovább a kezét, hanem teljes lendülettel belevetette magát a mérkőzésbe. Hirtelen hozzá került a labda, belerúgott egy nagyot – és gól! Megszületett a győzelem! A japán csapat tagjai kénytelenek voltak fejet hajtani ellenfeleik előtt. A közönség kacagásban tört ki. Mindez csak bemelegítés volt a fő attrakció előtt. A mutatványt a Nikko Szaru Gundan társulat a 121-es út mentén fekvő Nikkó város sportcsarnokában adta elő. Az udvaron tanúja voltam, amint egy pelenkát, illetve narancsszínű melegítőt viselő makákó léghokiban elagyabugyált egy ötéves látogatót. Akárhányszor a térfelére került a korong, egyből fürgén visszaütötte az ellenfél kapuja felé. Egy másik majom jövendőmondó cédulákat osztogatott. A szabadtéri nagyszínpadon egy kimonóba öltöztetett hím macsó pózokat vett fel, és magas akadályokon ugrott át. Kisvártatva odabent is elkezdődött a műsor. Szuzuki Juria idomár és hűséges majma, Riku egy népszerű japán rendőrshow paródiájával és cirkuszi mutatvánnyal lépett fel. Szuzuki őrmester úgy tett, mintha egy bűncselekmény helyszínére küldené Riku kapitányt nyomozni, de az állat elbújt a függöny mögé, majd fejében egy jókora henteskéssel (valójában puha műanyag kellékkel) tért vissza. A jelenetben a kék pöttyös nadrágot, rózsaszín szaténmellényt viselő Riku lépcsősorok között ugrált, majd egy magas rúd tetején egy kézen állva egyensúlyozott.
A Nikko Szaru Gundan bemutatója a hagyományos japán kultúrában megszokott műfajt viszi tovább. A jelenetek egy régi szórakoztató műfaj, a szarumavasi (majombemutató) elemeiből alakultak ki. Az egész azon a hiten alapul, hogy a szaru (majom) közvetít isten és ember között, oltalmazza a lovakat, elűzi a gonosz szellemeket, ráadásul szerencsét is hoz. A kabukihoz hasonlóan a szarumavasi is már vagy ezer éve szerepel a japán színházak műsorán. A modernizálódó országban azonban a műfaj spirituális jelentősége egyre inkább elhalványult. A mai majombemutatók vásári mutatványokra emlékeztetnek. Nagyon sok majmot szeretettel tanítanak, de kevésbé szerencsés társaikat bántalmazzák az idomárok, mondta a Japán Állat-védelmi Koalíció igazgatósági tagja, az ALRI állatvédő intézet vezetője, Jamazaki Keiko.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. márciusi lapszámában.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Denevérek: igaz szerelmi történet
Sokan irtóznak tőlük, de olyanok is vannak, akik beleszeretnek a denevérekbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
