Méhek titkai
Páratlan felvételek arról, hogyan védekeznek a méhek, hogyan melegítik és hűtik magukat, és hogyan működnek együtt a munka során.
ÍRTA: JASON BITTEL
FÉNYKÉPEZTE: INGO ARNDT
Alighogy megalakult a méhkolónia, máris támadást kellett visszavernie. Nem a méhatkák, nem is a növényvédő szerek okozták a bajt, és nem a kaptárösszeomlás vagy épp a mostanában a méheket világszerte fenyegető számos más veszély egyike. Hanem lódarazsak támadtak – ezek a rovarok vöröslő szemű óriásoknak tűnnek a kis méhek mellett. Egyenként, alig szempillantásnyi idő alatt vadászták le a levegőből a méheket, és repültek is tovább áldozatukkal, amelyet aztán szétosztottak saját falánk lárváik között.
Egy-egy mézelő méh önmagában nem ellenfele az európai lódarázsnak. A négy centiméter testhosszú darázs erős rágóival könnyen darabokra aprítja a kisebb rovarokat.Az ostrom első napjaiban a méhek tehetetlenül álltak a támadásokkal szemben.
„Atyaúristen, mondtam magamban, ha ez így megy tovább, az egész család kipusztul itt nekem” – emlékezik vissza Ingo Arndt. A fotós Németországban, Langenben él; az ő kertjében laknak a méhek. De ahogy egyre múltak a napok, a méhkolónia kezdte összeszedni magát. Az őrszemek eleven szőnyeget alkottak a fészek bejáratánál. Ha egy lódarázs túl közelre merészkedett, néhány védő ráugrott, és útját állta. Aztán még többen repültek rá, és a földre kényszerítették. A méhekből álló labda belsejében bizarr dolog történt. A mézelő méheknek van egy okos kis trükkjük: olyan gyorsan mozgatják a szárnyizmaikat, hogy a toruk (azaz a testük középső szakasza) kis mennyiségű hőtöbbletet sugároz. Ha tucatnál is több méh rúgja be a motort egyszerre, jelentősen képesek emelni a környezetük hőmérsékletét. Ezek a méhek például elevenen megsütötték az őket megtámadó lódarazsakat.„Zseniális húzás” – lelkendezik Jürgen Tautz. A nemrég nyugállományba vonult biológus jó 25 éve kutatja a méhek viselkedését a würzburgi Julius Maximilian Egyetemen. A hőcsapda hatékony fegyver, de a méhekre is veszélyes lehet. Néha a labdában legbelül lévő méhek is elpusztulnak a lódarázzsal együtt – feláldozzák magukat a család védelmében. Mindez csak egy mozzanat a mézelő méhek viselkedési repertoárjából. Felvételeivel Arndtnak két esztendő alatt sikerült új részleteket bemutatni. Harminc éve fotóz állatokat, de mivel nem rovarász, Tautz segítségét is igénybe veszi.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. márciusi lapszámában.
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
A stressz új tudománya
A stressz szervezetünk védekezőmechanizmusa, minden életkorunkban befolyásolja egészségi állapotunkat. Egyre többen vizsgálják, miként zajlik ez a folyamat.
Fengéknek malacuk van
A kínai repülőtéren hagyott malacot egy nyugdíjas fotográfus és családja fogadta be. Piggy fotóról fotóra gyarapodott, és bizony szép nagy lett.
AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti
A Földön kívüli élet nyomait fürkésző csillagászok részletesebb képet kapnak a világűrről, és újraértékelhetik a begyűjtött adatokat, hátha valami elkerülte a figyelmüket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
