Mutatták az utat
Ezeket a nőket a National Geographic-munkatársak több nemzedéke joggal tekintheti úttörőnek.
ÍRTA: NINA STROCHLIC
ADATGYŰJTÉS: SARA MANCO
Légy te az első nő valahol– hangzott el a szerkesztő tanácsa valamikor a második világháború idején. A fiatal fotóstehetség, Dickey Chapelle megfogadta az intelmet. Ott volt partra szálló katonákkal Okinawán 1945-ben, dacolva a tilalommal, amely szerint női tudósítók nem tartózkodhattak a frontvonalban. Ezért átmenetileg bevonták ugyan az engedélyét, viszont merész haditudósítóként megalapozta ázsióját. Bár a National Geographic 1888-as alapítása óta is szép számmal mutattak fel nők eredményeket, ez gyakorta csak kevés elismerést kapott, pedig magas hegyeket másztak meg, ősi civilizációk nyomait tárták fel, lemerültek a tenger mélyére, körberepülték a világot. Ott voltak a harcmezőn, jártak minden kontinensen.
„Ugyan miért ne juthatna el egy nő bárhová, ahová egy férfi, vagy akár messzebbre is? – tette fel a költői kérdést Harriet Chalmers Adams felfedező(nő) 1920-ban. – Ha szívesen utazik, ha érdeklik a különös, titokzatos dolgok, ugyan mi tarthatná őt otthon?”
A lapban a nők mégis gyakran háttérbe szorultak: többnyire megbújtak híres férjük árnyékában. Több mint tucatnyi írás foglalkozott Matthew Stirling régész közép-amerikai felfedezéseivel, ám csak egyetlen cikk jelent meg az expedíciókon mindvégig vele tartó neje, Marion neve alatt, az is arról, hogyan kell vezetni a háztartást ilyen körülmények között. „A fene egye meg!” – háborgott naplójában 1933-ban Anne Morrow Lindbergh (a híres pilóta, Charles felesége). Első amerikai nőként szerzett vitorlázó repülési engedélyt, díjakat is kapott navigátorként, de mint írta, „Elegem van abból, hogy úgy tekintenek rám, mint az uram kisinasára!”
Mások teljesítményét is semmibe vették a kortársak. Marie Tharp bizonyítékot talált a tektonikus lemezek mozgásának elméletére az ötvenes évek elején, ám felfedezését férfi kollégája női képzelgésnek titulálta. Az 1920-as években Juliet Bredon riporter könnyebben publikálhatott a National Geographicban férfi álnév alatt. Még a saját korukban világhírű nőknek (mint a 19. századi Maria Mitchell csillagásznak) is harcolniuk kellett az egyenlő (anyagi) elismerésért.
Lapunk archívumában több millió fénykép és egyéb dokumentum található a társaság alapítása óta megjelent cikkekből és filmekből. Megannyi mikrofilmre vitt, immár megfakult kézirat és géppel írt levél tanúskodik a National Geographic női munkatársainak úttörő tevékenységéről. Most előttük tisztelegve fel idézzük néhányuk emlékét.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. márciusi lapszámában.
Törzsi gyűlés
Magyar Lászlóval, a Energiaklub szakértőjével, Aszalós Réka erdőökológussal és Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország programvezetőjével beszélgettünk az erdőkre vonatkozó új kormányrendeletről, és arról, hogy pozitív hozadéka is lehet a rendeletnek.
India energiája: hatalmas a tét
Sikerül-e Indiának visszafognia a szén-dioxid-kibocsátást úgy, hogy egyre népesebb középosztályának energiaéhségét is ki tudja majd elégíteni? Egész bolygónk jövője függhet ettől.
Amerika új megvilágításban
A klímaváltozás közepette már sokkal több kell, mint óvni a nemzeti parkokat és a védett területeket. A természet immár mindenütt oltalomra szorul.
Tüzet tűzzel – kis tűz a nagy tüzek ellen
Ausztrália őslakosai több ezer éves módszert elevenítettek fel. Tervszerűen égetik a bozótot, hogy óvják és új életre keltsék szülőföldjük világát – és pénzt gyűjtsenek közösségüknek.
Erdei mikrovilág, talajlakó csodalények
Mikroszkópban szemlélve a Fekete-erdő talaja varázslatos birodalommá válik. Világszerte mindenütt miniatűr csodalények seregletét rejti az erdőtalaj.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
