Elveszett világ
A 2000-es évek elején az ausztráliai Hunter-völgyben egyre-másra nyíltak a szénbányák. Glenn Albrecht irodájában pedig szinte megállás nélkül csörgött a telefon.
Az ökológusprofesszort az a kérdés foglalkoztatta, miképpen hat a bányászat fölfutása a környéken
élők pszichés állapotára. A békés vidék emberemlékezet óta lucernásairól, lovas tanyáiról, szőlőskertjeiről volt nevezetes. Jóllehet már meglehetősen régóta működtek szénbányák is, számuk a globális kereslet megugrása és az új kitermelési eljárások megjelenése nyomán szaporodott meg hirtelen.
Albrecht érdeklődésének hamar híre ment, és a környék vigasztalhatatlan lakói meg akarták vele osztani bánatukat. Több okuk is volt a panaszra: a házaikat földrengésszerű robbantások rázták meg, folyamatosan zúgtak, pöfögtek a gépek, a bányaüzemeket éjszaka is kísérteties fényözön világította meg, és a levegőben folyton finom fekete por szállingózott, amely aztán mindenhová leülepedett, még az épületek belsejében is. Az emberek aggódtak, vajon egészséges-e az ivóvíz, egészséges-e a levegő. Kénytelenek voltak ölbe tett kézzel, tehetetlenül szemlélni, ahogy régi, megszokott vidékük napról napra egyre csak enyészik, pusztul. Némelyek jogi úton próbáltak megálljt parancsolni az ipari terjeszkedésnek, a bányák azonban sok völgybelinek adtak munkát, ők pedig nem tudtak lemondani az állásukról. A jogi csatározásokból végül a gazdag bányavállalatok kerültek ki győztesen, a régi táj és az ott élők közössége pedig járulékos veszteséggé vált. Albrecht megfigyelte, hogy a folyamat sokakból nagyon hasonló érzelmi reakciókat vált ki. Tudták, hogy a bányák miatt van folyton rossz kedvük, de csak nehezen találtak szavakat érzéseik pontos kifejezésére. „Egyikük sem hagyta el a lakóhelyét, mégis úgy tűnt, mintha honvágyuk lenne” – fogalmazott.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. áprilisi lapszámában.
Ősöreg erdők és féltett hagyományok kincset érő ajándéka a puerh tea
A Kínában magasodó Jigmai-hegy őslakos falvainak népe tradícióihoz ragaszkodva, az ősök módszereivel termeszti immár világhírű, csodálatos aromájú teaféléit.
Középkori szörnyek életre keltői
Így tökéletesítik a mai mesterek a kőmegmunkálás ősi technikáját, és alkotják újjá egy angliai katedrális hajdanvolt szépségét.
Évmilliók titkát őrző barlangok
Egy vakmerő klímakutató feltáratlan üregekbe hatolt be Grönland északi részén. A barlangok kövei nem csak a régmúltról tudósítanak; a jövőt, a globális felmelegedés várható alakulását is sejtetik.
Nagyon látni akartam apám lepkéit
Fotósunk mindent elkövetett, hogy megtalálja a világ egyik legritkább lepkéjét, mert azt a lepkét az ő apja után nevezték el.
Imádott és utált csörgőkígyók
A megújhodás jelképeként tisztelik, az alvilág hírnökeként kárhoztatják. Vadásznak rá, a képzelet sötét bugyraiba száműzik. Sikerül-e eloszlatni a félelmeket, még mielőtt végleg kiirtjuk a legendás csörgőkígyót?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
