Állatról emberre

A zoonózisról beszélgettünk Csorba Gáborral a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusával, akinek egyik szakterülete a délkelet-ázsiai denevérek filogenetikája és rendszertana.

Mire van szükség ahhoz, hogy egy vírus át tudja lépni az ember és a hordozó állat közötti genetikai korlátot?
Arra, hogy a kórokozó megfelelő gyakorisággal mutálódjon. Ezekkel a gyors genetikai változásokkal képessé válhat arra, hogy még a rezervoárállatban olyan új törzset hozzon létre, amely embert fertőzhet meg. Az is előfordulhat, hogy már az emberi szervezetbe kerülve mutálódik úgy, hogy ott huzamosabb ideig fennmaradhat. A vírustranszfert jócskán megkönnyíti a közeli fizikai kontaktus. A vírushordozó állat bármely testváladéka: a vizelete, a széklete, a prüszkölésekor levegőbe kerülő rengeteg csepp is fertőzhet.
Persze nő az esély, ha közvetlenül is használjuk az állat valamely részét: eszünk belőle, vagy valamilyen részét, termékét fogyasztjuk, például megisszuk a tejét. Ezek mind növelik a fertőzés, az átvitel kockázatát az eredeti gazdáról az emberre.
A 2000-es évek elharapózó emberi koronavírus-fertőzései denevérvírusokból indultak ki. Miért éppen a denevérek szerepelnek olyan gyakran rezervoárállatként?
A denevérekben kiemelkedően magas a vírusok diverzitása, változatossága. Csak koronavírusokból több mint kétszázfélét fedeztek fel a világ denevérfajaiban. Az Ebola- és a Marburg-vírus más csoportba tartozik, de szintén megtalálható bennük. Életmódjukból, nagy egyedszámukból és széles körű elterjedtségükből következően a denevérek sokféle vírussal találkoztak evolúciójuk során, és sokféle vírussal együtt is tudnak élni.
Az emberi szervezet, ha vírusfertőzés éri, minden erőforrást mozgósítva igyekszik legyőzni a kór-okozót. A denevérek nem reagálnak ilyen extrém mértékben. Kordában, szupresszált állapotban tudják tartani a vírusokat, lassítják a szaporodásukat. Méretükhöz képest a denevérek hosszú életűek, egyesek 20-30 évig is elélnek, sokuk több- ezres, tízezres, olykor százezres kolóniákat alkot. A koevolúció során a vírusok így gyorsan elterjedhettek köztük, és az évmilliók során azok a denevérek maradtak fönn, amelyek hosszú távon együtt tudtak élni a vírusokkal.
Voltaképpen a denevérek vagy mi, emberek reagálunk a vírusokra rendhagyóan?
Mai ismereteink szerint a denevérek az emlősök körében egyedül állnak ezzel a védekezési stratégiájukkal.
A COVID–19 esetében tudható, hogy melyik denevérből indult ki a világjárvánnyá súlyosbodott fertőzés?
A világon legalább 1500, Kínában 150-160 denevérfaj fordul elő. Életmódjuk, élőhelyük és virológiai hátterük is fajonként eltérő. Messze nem vizsgáltunk még meg minden denevérfajt ebből a szempontból, de van közöttük egy fölöttébb gyanús, egy patkósdenevér, a Rhinolophus affinis. A szervezetében talált koronavírus hasonlít eddig a legnagyobb mértékben a Kínában megbetegedetteknél kimutatott vírushoz.
A teljes interjút elolvashatja a magazin 2020. májusi lapszámában.