Mindig lesz egy kritikus szegecs
„Az elmúlt évtizedekben mást sem tettünk, mint előkészítettük a terepet egy világjárványnak" - emlékeztetett Jordán Ferenc biológus az interjúban.
ÍRTA: KEMPF ZITA
Fényképezte: VÉGH LÁSZLÓ
2020 eleje óta a Balatonnak már van klímastratégiája – íme, egy kicsi, de fontos helyi eredmény. Hogyan viszonyulnak ezek az apró puzzle-kockák a globális ökológiai problémákhoz?
Az utóbbiaknak két fajtájuk létezik. Az egyikre áll a „sok kicsi sokra megy” mondás, vagyis ha mindenki a maga dolgát kicsivel jobban csinálja, elvben akár meg is oldhat egy globális problémát. A másik típusnál ez nem elég, ott világméretű összefogás kell.
Tihanyból például nem tudunk bele-szólni világgazdasági stratégiákba, de ha a kertben mindenki meghagyja a füvet, nem betonoz le mindent, ha biciklivel jár, ha nem használ nejlonzacskót, akkor azért csökkentheti valamennyire a Föld terheit.
Ez a valamennyi lehet számottevő?
Még akár lehet is. Most, a járványveszély idején láthattuk a védekezés egyik mellékhatását: Kínában visszaesett az ipari termelés, és ez pár nap alatt súlyosan szennyezett levegőjű városokban is sosem volt tisztaságú levegőt eredményezett. Ez még a kutatókat is megdöbbentette. Szóval vannak egész könnyen elérhető kedvező hatások – erre legalább megtanított minket a járvány. Egyébként a feladatunk kettős. Egyrészt el kell hárítanunk a fenyegető veszélyeket, másrészt ki kell találnunk, hogy ha ez már nem vagy csak részben lehetséges, akkor miképpen alkalmazkodjunk. Ezért akár már lokálisan is sokat lehet tenni. Ilyen adaptív lépés például, ha a balatoni gazda a felmelegedés miatt lecseréli a fehér szőlőt vörösre.
Én szívem szerint megtiltanék minden építkezést, ahol zöld területet kell kiirtani. Szerintem már így is bőven elég helyet elfoglalunk. Csökken a népesség, de mi változatlan tempóban irtjuk az erdőt. Elég lenne ehelyett modernizálni a meglévő ingatlanokat, föld alá vinni utakat, parkolókat; inkább függőlegesen terjeszkedni. Ez két dolgot biztosan feltételez: egy-részt hogy a közösségi érdekeket az egyéniek elé tudjuk helyezni, másrészt hogy rövid távú haszonelvűség helyett hosszú távon gondolkodjunk. Nem tudom, tart-e már itt az emberi természet…
A teljes interjút elolvashatja a magazin 2020. májusi lapszámában.
Ősöreg erdők és féltett hagyományok kincset érő ajándéka a puerh tea
A Kínában magasodó Jigmai-hegy őslakos falvainak népe tradícióihoz ragaszkodva, az ősök módszereivel termeszti immár világhírű, csodálatos aromájú teaféléit.
Középkori szörnyek életre keltői
Így tökéletesítik a mai mesterek a kőmegmunkálás ősi technikáját, és alkotják újjá egy angliai katedrális hajdanvolt szépségét.
Évmilliók titkát őrző barlangok
Egy vakmerő klímakutató feltáratlan üregekbe hatolt be Grönland északi részén. A barlangok kövei nem csak a régmúltról tudósítanak; a jövőt, a globális felmelegedés várható alakulását is sejtetik.
Nagyon látni akartam apám lepkéit
Fotósunk mindent elkövetett, hogy megtalálja a világ egyik legritkább lepkéjét, mert azt a lepkét az ő apja után nevezték el.
Imádott és utált csörgőkígyók
A megújhodás jelképeként tisztelik, az alvilág hírnökeként kárhoztatják. Vadásznak rá, a képzelet sötét bugyraiba száműzik. Sikerül-e eloszlatni a félelmeket, még mielőtt végleg kiirtjuk a legendás csörgőkígyót?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
