Hírmondó sem marad
Ha a globális fölmelegedés hatására tovább fogyatkozik Antarktika jege, kipusztulhatnak a császárpingvinek.
ÍRTA: HELEN SCALES
FÉNYKÉPEZTE: STEFAN CHRISTMANN
Afrika csücskétől mintegy 4300 kilométerre délnyugatra, az antarktikai Maud királyné-földön, közelebbről az Atka-öbölben Christmann jó két hónapon át várta, hogy a legtermetesebb pingvin, a körülbelül méternyi magas, nemritkán 40 kilósra megnövő császárpingvin nőstényei csapatostul visszatérjenek tengeri hízókúrájukról. A fotós most épp arra készül, hogy másodszor is átteleljen a jó tízezres egyedszámú atkai császárpingvin-kolóniával. Öt éve egyszer már végigcsinálta, és – alighanem világelsőként – részletes képi krónikát rögzített a faj szaporodási ciklusáról. Az antarktikai tél, főleg a két leghidegebb ottani hónap, a július meg az augusztus csak a legelszántabbaknak, legkeményebbeknek való: a hőmérséklet abban az időszakban sokszor mínusz 45 fok alá esik, és az sem ritka, hogy az üvöltő hóviharban egy méterre sem lát el az ember. „Ezzel együtt idővel ebbe az életformába is bele lehet szokni” – jegyzi meg Christmann tárgyilagosan.
A császárpingvinek viszont egyvalamibe nemtudnak beleszokni: abba, hogy rohamosan fogyatkozik a selfjég. Időtlen idők óta ezen a jégen párosodnak és nevelik fiókájukat, mivel közel az óceán, ahol táplálkozhatnak. Annak ellenére, hogy kiváló úszók, az Antarktikán honos 54 kolónia jó 256 ezer költőpárja nem a vízben, hanem a tengerjégen, a tavaszi olvadás előtt neveli föl fiókáját. Öt éve, hirtelen kezdett fogyatkozni az amúgy is erősen változó kiterjedésű antarktikai jégfelület, és 2017-ben különösen sokat zsugorodott, derül ki az Egyesült Államok tudományos akadémiájának 2019-es jelentéséből. Azóta ugyan megfordult a tendencia, ám a tengerjég összterülete így is rendre elmarad a sokéves átlagtól. A klímamodellek pedig azt mutatják, hogy ha sürgősen nem fékezzük meg a melegedést, az évszázad végére jelentősen megfogyatkozik majd Antarktika jege.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. júniusi lapszámában.
Középkori szörnyek életre keltői
Így tökéletesítik a mai mesterek a kőmegmunkálás ősi technikáját, és alkotják újjá egy angliai katedrális hajdanvolt szépségét.
Évmilliók titkát őrző barlangok
Egy vakmerő klímakutató feltáratlan üregekbe hatolt be Grönland északi részén. A barlangok kövei nem csak a régmúltról tudósítanak; a jövőt, a globális felmelegedés várható alakulását is sejtetik.
Nagyon látni akartam apám lepkéit
Fotósunk mindent elkövetett, hogy megtalálja a világ egyik legritkább lepkéjét, mert azt a lepkét az ő apja után nevezték el.
Imádott és utált csörgőkígyók
A megújhodás jelképeként tisztelik, az alvilág hírnökeként kárhoztatják. Vadásznak rá, a képzelet sötét bugyraiba száműzik. Sikerül-e eloszlatni a félelmeket, még mielőtt végleg kiirtjuk a legendás csörgőkígyót?
Bemutatjuk az erdők apró gondozóit
Hangyák sokadalma lövelli a potrohvégükön nyíló méregmirigy savtartalmú váladékát a fenyegető ellenség, jelen esetben Ingo Arndt fotós asszisztense felé, aki a hatás kiváltása érdekében egy szövetdarabot lengetve ingerelte bolyuk mellett a Formica polyctena fajhoz tartozó vöröshangyákat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
