Fantommacska a Himalájában
Hópárducok évezredek óta barangolnak Közép-Ázsia égbe törő szirtjei, ásítóan mély szurdokvölgyei és szikkadt fennsíkjai között.
Írta: Peter Gwin
Fényképezte: Prasenjeet Yadav, Frédéric Larrey, Sandesh Kadur
Oxigénszegény levegőjű, vastag hópaplannal fedett, dermesztően hideg élőhelyükön nemigen háborgatta őket az ember, vagy ha mégis, a lappangó nagymacskák fantomként tűntek el rögtön a tájban. Mivel ma már védettek, kutatók kameracsapdái figyelik őket, és mert a helyi turizmusnak is megbecsült főszereplői lettek, egyre többet sikerül megtudni rejtelmes életükről.
Ismerték jól a vén hópárducot Kibberben. Nem tudni, mikor vette birtokba az ősi himalájai falu környékét, a völgyeket és ormokat, de tény, hogy már évek óta helybelinek számított a nagy termetű, tépett bal fülű hím. Amennyire lehetett, a falusiak számon tartották, hol-merre jár éppen, de mint minden hópárduc, ő is fantommacska volt, kísértet – úgy veszett el a hólepte hegyek hátterében, ahogy a falu kéményeiből felszálló füst oszlott szét a hideg és ritka levegőben. Az öreg hópárducokra kell igazán odafigyelni, mert ha már túlkorosak ahhoz, hogy a mészkő sziklák között csatangoló kőszáli kecskékre és kék juhokra vadásszanak, egyre inkább hajlamosak könnyű zsákmányt keresni, és előbb-utóbb óhatatlanul rákapnak a falusi gazdák juhaira, kecskéire, csikóira, jakborjaira.
Ez év februárjának egyik dermesztően hideg délutánján egy szakadék jeges peremén kuporogtam, és távcsővel figyeltem az öreg hópárducot. A szemközti fal párkányán szunyókált, a meredély aljában, 300 méterre alatta zubogott a Spiti folyó. Hópelyhek fátyla lebegett a szurdokban; amint arrébb mozdítottam a távcsövet, a nagymacska szénfekete rozettás, füstszürke bundája rögtön eltűnt a kő repedései és árnyékai között. „A fenébe, nem megint elvesztettem?!”– sziszegtem. Prasenjeet fölnézett a gép keresőjéből, és egy pontra bökött; ott végre észrevettem a hópárducot, aki azóta már újra elheveredett…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. júliusi lapszámában.
Ősöreg erdők és féltett hagyományok kincset érő ajándéka a puerh tea
A Kínában magasodó Jigmai-hegy őslakos falvainak népe tradícióihoz ragaszkodva, az ősök módszereivel termeszti immár világhírű, csodálatos aromájú teaféléit.
Középkori szörnyek életre keltői
Így tökéletesítik a mai mesterek a kőmegmunkálás ősi technikáját, és alkotják újjá egy angliai katedrális hajdanvolt szépségét.
Évmilliók titkát őrző barlangok
Egy vakmerő klímakutató feltáratlan üregekbe hatolt be Grönland északi részén. A barlangok kövei nem csak a régmúltról tudósítanak; a jövőt, a globális felmelegedés várható alakulását is sejtetik.
Nagyon látni akartam apám lepkéit
Fotósunk mindent elkövetett, hogy megtalálja a világ egyik legritkább lepkéjét, mert azt a lepkét az ő apja után nevezték el.
Imádott és utált csörgőkígyók
A megújhodás jelképeként tisztelik, az alvilág hírnökeként kárhoztatják. Vadásznak rá, a képzelet sötét bugyraiba száműzik. Sikerül-e eloszlatni a félelmeket, még mielőtt végleg kiirtjuk a legendás csörgőkígyót?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
