Hogyan csináljunk otthon gleccsert?
Mit tehet az ember, ha fő vízforrása, a hó túl gyorsan olvad, a gleccserek pedig vészesen fogyatkoznak magashegyi lakhelyén?
Írta: Aradti Kumar-Rao
Fényképezte: Ciril Jazbec
A klímaváltozással dacolva Ladakh tartomány népe vízből hatalmas jégkúpokat fagyaszt, és a legnagyobb szárazság idején azokból nyer vizet a szomjazó termőföld számára.
Indiában, annak is a tetején a Himaláján túl fekvő Ladakh-fennsíkot egyre-másra megtámadja egy arctalan ellenség – elzárja a vízforrásokat, kiszikkasztja a termőföldeket. A csontszáraz talajon időtlen idők óta kecskét tartó, búzát és árpát termesztő gazdák kétségbeesésükben elmenekülnek, az Indus folyó partján fekvő Leh városába költöznek. Kalauzom, Sonam Wangchuk ötletes módszert talált ki a védekezésre: tanácsára a falvak népe magas jégkúpokat, vagy ahogy ő mondja, jégsztúpákat emel. Wangchuk társaságában most éppen 2500 méter fölött húzódó hágókon kelek át, hogy lássam azokat a jégsztúpákat.
„Ennek az ellenségnek nincs uniformisa, hazája, fegyvere – kezdi a mérnök Wangchuk, aki iskolát is alapított Ladakhban. – Ez az ellenség nem törődik országhatárokkal és nemzetközi joggal. A ladakhiak egy egészen más háború frontvonalába kerültek.”
A ladakhiak ellenségét úgy hívják: klímaváltozás. Négy évtized alatt 1 Celsius-fokkal emelkedett a téli átlaghőmérséklet, és ez megzavarta a víz természetes körforgását. A Pakisztán és India közé ékelődő Ladakh a Himalája befolyásoló hatása miatt nem részesülhet a délnyugati monszun áldásaiban, alig 110 milliméter esőt kap évente. A fő vízforrás ezen a vidéken a magas hegyek között telente lehulló, gleccserekké fagyó hó. Csakhogy a hó mennyisége kiszámíthatatlanná vált, ami hó hullik, már a tavaszi ültetési idő előtt elolvad, a gleccserek pedig visszahúzódnak, és egyre később kezdenek olvadni. A tél végi hó- és a tavaszi gleccserolvadás között így mind hosszabb és hosszabb idő telik el, a közbeeső tavaszi szárazság pedig egyre jobban megkeseríti a gazdák életét, fejtegeti Wangchuk. „Alig van ökológiai lábnyomunk a világban, mégis nekünk jutnak a klímaváltozás fő keservei.”
Hát igen, a ladakhiak nem sokat tehetnek a globális fölmelegedés visszafogásáért – de jégsztúpáikból legalább kiegészíthetik szűkös tavaszi vízkészletüket…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. júliusi lapszámában.
Fengéknek malacuk van
A kínai repülőtéren hagyott malacot egy nyugdíjas fotográfus és családja fogadta be. Piggy fotóról fotóra gyarapodott, és bizony szép nagy lett.
AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti
A Földön kívüli élet nyomait fürkésző csillagászok részletesebb képet kapnak a világűrről, és újraértékelhetik a begyűjtött adatokat, hátha valami elkerülte a figyelmüket.
AI: már agyműtétek során is segítheti a sebész munkáját
A koponya felnyitva, az óra ketyeg. Az agysebészek már forradalmian új módszerrel vizsgálhatják az agy pillanatnyi állapotát.
AI segít megfejteni az ókori népek titkait
Az új AI-eszközök birtokában már azokat a rendkívül sérülékeny papirusztekercseket is elolvashatják a kutatók, amelyeket eddig nem mertek szétbontani. Lehet, hogy a mesterséges értelem fejlődése újraírja majd egész történelmünket.
Mesélnek a víz alatti erdők
A folyó mentén élő helyiek tárják fel a brazíliai ökológus előtt az Amazonas titkait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
