Virágzik a Duna
A nyáridő csöndes, alkonyi órájában szinte varázsütésre elevenedik meg a folyófelszín. Hófehér rovarok ezrei emelkednek ki a sötétlő vízből, hogy engedelmeskedjenek rövid létük egyetlen parancsának.
ÍRTA: KRISKA GYÖRGY
FÉNYKÉPEZTE: POTYÓ IMRE
A dunavirág (Ephoron virgo) nyaranta, 3-4 hetes rajzási időszakában szaporodik alkonyat után. Ilyenkor az utolsó lárvaalak, a nimfa a vízfelszínre úszik, néhány perc leforgása alatt előimágóvá, majd szubimágóvá vedlik. Az előimágó, a kifejlett kérészhez hasonló, szárnyas alak újabb vedlés után válik ivarérett imágóvá.
A nőstények petézést megelőző kompenzációs, folyásiránnyal szemben zajló repülésének kettős rendeltetése van. Az egyik, hogy a lerakott peték elsodródásuk ellenére nagyjából oda jussanak, ahol az előző lárvanemzedék is fölcseperedett, másrészt hogy a nőstények messzebbre kalandozva újabb Duna-szakaszokat és kisebb mellékágakat is benépesíthessenek utódaikkal.
A folyó közepén, folyásiránnyal szemben szálló kérésznőstények néhány kilométernyi repülés után leereszkednek a vízfelszínre, és lerakják hat-nyolc ezer petét tartalmazó petecsomóikat. A peték lefelé sodródnak, elérik a mederaljzatot, és ott a következő év tavaszán kikelnek a lárvák. A dunavirág nőstényeinek jelentős hányada, olykor nem kevesebb mint fele szűznemzéssel szaporodik. Nem párzanak hímekkel a kibújásuk után, megtermékenyítetlen petéket raknak le, azokból pedig csak nőstények kelnek ki.
A kérészpetékből kikelő lárva néhány hónapos fejlődése során tizenötször-tizenhatszor vedlik. Szárnyhüvelyeinek nagysága, színezete alapján öt fejlődési stádiumát különíthetjük el. A kérészlárvák biomasszája a folyókban jelentős lehet, akár az árvaszúnyoglárvákét is meghaladhatja, ennélfogva igen fontos haltáplálék.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. augusztusi lapszámában.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
A stressz új tudománya
A stressz szervezetünk védekezőmechanizmusa, minden életkorunkban befolyásolja egészségi állapotunkat. Egyre többen vizsgálják, miként zajlik ez a folyamat.
Fengéknek malacuk van
A kínai repülőtéren hagyott malacot egy nyugdíjas fotográfus és családja fogadta be. Piggy fotóról fotóra gyarapodott, és bizony szép nagy lett.
AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti
A Földön kívüli élet nyomait fürkésző csillagászok részletesebb képet kapnak a világűrről, és újraértékelhetik a begyűjtött adatokat, hátha valami elkerülte a figyelmüket.
AI: már agyműtétek során is segítheti a sebész munkáját
A koponya felnyitva, az óra ketyeg. Az agysebészek már forradalmian új módszerrel vizsgálhatják az agy pillanatnyi állapotát.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
