Vadító tervek
Egy dúsgazdag amerikai házaspár mert nagyot álmodni. Elhatározták, hogy sok millió hektárnyi földet vásárolnak Chilében és Argentínában, aztán az egészet adományként fölajánlják, állami területeket is bevonva parkokat alakítanak ki.
ÍRTA: DAVID QUAMMEN
FÉNYKÉPEZTE: TOMÁS MUNITA
Kris Mcdivitt Tomkins arról mesél, hogy az 1990-es évek elején még parázs viták tárgya volt az 1990-es évek elején még parázs viták tárgya volt a dél-chilei pumalíni térség jövője. Előtte, a kávézóasztalon Chile és Argentína kiteregetett térképe. Férjével, az üzlettől akkorra már visszavonult Doug Tompkinsszal akkor először érezték úgy, hogy hiába az elhatározás és a vagyon, „jenkiként” nehéz bizonyítani a jó szándékot, segíteni a dél-amerikai természetvédelem ügyét. A dombtetőre épített terméskő vendégház ablakain túl pompás látvány bontakozik ki – lankás, buckás mezők, patakok, erdők, tintakék vizű tavak: egy másik Tompkins-projekt helyszíne, a Patagónia Nemzeti Park zordon szépségű chilei oldala. A park területe jó háromezer hektárnyi, még az Andokból nyugatra lefutó Chacabuco-völgyet is magában foglalja. A mintegy félezer kilométerrel északabbra fekvő Pumalínnal és hat másik vadasparkkal (ezek mind Tompkinsék állhatatosságának köszönhetően, részint a házaspár saját birtokaiból, részint chilei állami földekből jöttek létre, illetve bővülhettek) a nemzeti parkok területe összesen mintegy 4,5 millió hektárt tesz ki.
A vadregényes mesevilág Chile déli részétől, a Valdivia város környékén sarjadó babérlevelű erdőtől és benne a Hornopirén Nemzeti Parktól a messze délen húzódó Kawésqar Nemzeti Park sziget- és gleccservilágáig tart. Ha képet akarunk kapni a Tompkins házaspár hihetetlen akarásáról és a millió akadályról, amelyeket az idők során le kellett küzdeniük, mindenképpen a Pumalín Nemzeti Park históriájával kell kezdenünk. Kris kiteregeti a térképeket, és belefog a történetbe.
Doug Tompkins 1991-ben vett egy elhanyagolt gazdaságot a chilei tóvidéken. Ismerte és szerette azt az országrészt, mert fiatalkorában, az 1960-as évek elején világcsavargó sízőként és hegymászóként sokat túrázott arrafelé. Néhány évvel később első feleségével megalapította a The North Face sportszergyártó vállalatot. Egy idő után túladott a cégen, megalapította és sikerre vitte az Esprit divatmárkát. Az 1990-es évek elején, immár dúsgazdagon, úgy döntött, elege van a fogyasztói társadalomból. Pénzzé tette vállalkozásait, kivonult az üzleti világból. Időközben elvált a feleségétől, és elhatározta: hegymászással, sízéssel, kajakozással tölti majd az időt, és mindenekelőtt a természet védelmének szenteli életét.
Doug Tompkins a Chilében vett birtok eredeti növénytakarójának helyreállításával kezdte, ám nemsokára már nagyobb léptékben kezdett gondolkodni: alapítványával, a The Conservation Land Trusttal megvásárolt két óriási, háborítatlan földdarabot. Nagyrészt ebből a két területből lett idővel a Pumalín Nemzeti Park.
A két nagy földdarabot a Valparaísói Katolikus Egyetem birtoka, a Huinay választotta el egymástól. Az egyetem vezetése hajlott rá, hogy eladja Tompkinsnak a területet, ám Chile akkori államelnöke, Eduardo Frei Ruiz-Tagle és több befolyásos érdekcsoport is ellenezte a tervet. Ekkor lépett színre a Patagonia sportruházati cég frissen leköszönt vezetője, Kris McDivitt…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. augusztusi lapszámában.
Élővé tenni a holtakat
Horváth Zoltán gyakorló egyiptológusként terepmunkát végez, és azt is kutatja, hogy miként van jelen mindennapjainkban, a kortárs kultúrában az ókori Egyiptom.
A hely, ahol az ifjú fáraó új otthonra lelt
Az új, Nagy Egyiptomi Múzeum Tutanhamon fáraó kincseinek pazar kirakata, a múltját visszakapni igyekvő nemzet monumentális jelképe.
Tűzpróba
A Kanári-szigetek lakosságát sokkoló, La Palma szigetének tekintélyes részét letaroló lávaömlések megmutatták, milyen veszélyekkel járhat egy működő vulkán szomszédságában élni.
A kincs, amely ámulatba ejtette a világot
Tutanhamonról alig maradt fenn írásos forrás, de a sírjában feltárt számtalan tárgylelet sokat elárul az ifjú fáraó életéről és koráról.
Afganisztán utat vesztett
Nem sok maradt Afganisztán fő útjából. A körgyűrűn tett 3300 kilométeres utazás képet adott az ország állapotáról.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
