Még megmenekülhet az amazóniai óriás sasmadár
Kutatók, brazildiógyűjtők, gazdák és turisztikai vállalkozók egyesítik erőiket, hogy megmentsék a sasok egyik legnagyobbikát: a hárpiát.
ÍRTA: RACHEL NUWER
FÉNYKÉPEZTE: KARINE AIGNER
Az áramvonalas testű, szürke-fekete tollazatú, vad tekintetű, fölálló arctollakat viselő hárpia a sasok egyik legnagyobbika, döbbenetes megjelenésű madár. Karma nagyobb, mint a grizzlyé, akár egy felnőtt lajhárt is le tud tépni a faágról, és tojója akár 11 kilósra is megnőhet.
A csúcsragadozó hárpia igen fontos szerepet tölt be ökológiai szempontból: kordában tartja prédaállatai populációit. „Ha sikerül szervezetten védenünk, egyúttal fajok sokaságának is védelmet biztosítunk az ökoszisztémában, ahol a hárpia honos” – magyarázza Richard Watson, a Peregrine Fund elnöke és vezérigazgatója; szervezete vezeti Panamában a hárpiavédő programot. Nem tudni, hány hárpia élhet még a szabad természetben, de a kutatók biztosak abban, hogy faja eltűnőben van. Valaha előfordult Dél-Mexikótól Észak-Argentínáig, de az 19. század kezdete óta elterjedési területe több mint 40 százalékkal zsugorodott. Everton Miranda biológus szerint ma már jobbára csak Amazóniában találni hárpiát. Leginkább a mezőgazdaság meg a bányászat és az építkezésekkel összefüggő vad erdőirtás veszélyezteti a hárpia fajának fennmaradását.
Miranda becslése szerint Amazónia brazíliai részén óránként 55 hektárnyi őserdőt taroltak le ebben az évben. Miranda, a küzdősportolóból lett kutató a brazíliai hárpiák megmentésének frontvonalában dolgozik. Úgy véli, hatékony védelem nélkül ez a ragadozómadár nemsokára eltűnik brazíliai menedékének jelentős részéről, az úgynevezett erdőirtásos ívből – a Spanyolország-méretű vidék féloldalas mosolyként fogja közre a térképen Amazónia délkeleti részét. Szerinte az élőhelypusztítás ellen úgy lehet felvenni a harcot, hogy bebizonyítjuk a brazíliaiaknak: az élő erdő több hasznot hozhat, mint a letarolt. Miranda nemrég ökoturisztikai ösztönzőprogramot indított annak érdekében, hogy a gazdák ne tizedeljék, hanem oltalmazzák a hárpiát és élőhelyeit.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. októberi lapszámában.