Védett vizeken

Az óceánokat, tengereket oltalmazó Pristine Seas projekt a vizek fajbőségére és a légkör állapotára is jótékony hatást gyakorol.

ÍRTA: KENNEDY WARNE
FÉNYKÉPEZTE: ENRIC SALA
A Scripps Oceanográfiai Intézetnél dolgozó Enric Salának elege lett abból, hogy folyton csak nekrológokat ír. 2007-ben otthagyta kutatói állását, mert nem akarta egész hátralévő életében a pusztulást dokumentálni. Ahelyett, hogy egyre írja a fajok és és tengerrészek halotti bizonyítványát, Sala inkább óvni akarta a még érintetlen és egészséges vizeket. Amazónia érintetlen esőerdeihez hasonló, háborítatlan óceáni, tengeri területek után kezdett kutatni, ahol még nem pusztított el mindent a környezetszennyezés, a túlhalászat és az éghajlatváltozás.


„Ott akartam cselekedni, ahol az óceánok még olyanok, mint félezer éve voltak. Hiszen ha vissza akarunk térni a kiindulóponthoz, tudnunk kell, milyen az egészséges óceán. Afféle kezelési útmutatók lehetnek a háborítatlan tengerrészek. Persze lehetetlen a világ összes tengerén visszaállítani az eredeti állapotokat, de a mintaterületek megmutathatják, milyen lehetőségeink maradtak, és reményt adhatnak” – magyarázza jó tíz éve tartó munkája kiindulópontját Enric Sala.
Ezért a reményért küzd Sala és kutatócsapata a National Geographic Társaság támogatásával. A Pristine Seas (Érintetlen Tengerek) projekt keretében tizenkét év alatt 22 védett tengeri vízterületet sikerült létrehozni a Horn-foktól délre húzódó barnamoszaterdőktől a hosszúszárnyú bálnák borjazóhelyéig Gabon mellett.


Összesen több mint 5,5 millió négyzetkilométeren Saláék alakították ki a védett tengeri területek mintegy kétharmadát. A projekt most még ambíciózusabb célt jelölt ki: a biodiverzitás megőrzése, a halállományok megújulása és a tengeri aljzatban halmozódó szén visszatartása érdekében a világ tengereinek több mint egyharmadát teljes védettség alá szeretnék helyezni.
Eric Sala munkájának legizgalmasabb része a védendő tengerrészek mentén élő lakossággal folytatott közös munka. A Csendes-óceán déli részén található, brit fennhatóság alá tartozó Pitcairn-szigeten a Pristine Seas munkatársai mintegy félszáz helybelivel együttműködve vitte véghez küldetését. A szigeten élők zömmel azoknak a lázadóknak a leszármazottai, akik 1789-ben a Brit Királyi Haditengerészet hadihajóján, a Bountyn fellázadtak a kapitány ellen.
„Megmutattuk a helyieknek azt a víz alatti világot, amelyet még sohasem láttak. Ámulattal nézték a hatalmas barrakudarajokat, az óriáskagylók végeláthatatlan csoportjait, a Csendes-óceán
egyik legtisztább részének vizében cirkáló szirticápákat. Elmagyaráztuk nekik, hogy az övék a Föld egyik legérintetlenebb tengerrésze, és hogy ez a nagy víz veszélyben van, mert idegen hajók tucatjai jönnek, és halásznak itt törvényszegő módon. Hangsúlyoztuk azt is, hogy lehet tenni ez ellen” – idézte fel Sala a Pitcairn-szigetiekkel közös munka első lépéseit.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. novemberi lapszámában.