Aggasztó enyhülés

A Nagy-tavak vidékén a mindennapi élet és a gazdaság szempontjából is fontos a jég. Csakhogy a világméretű felmelegedés miatt egyre ritkábbak a fagyos telek.

ÍRTA: ALEJANDRA BORUNDA
FÉNYKÉPEZTE: AMY SACKA
Még koromsötét van, és javában fagy, amikor Kristie Leavitt lefékez, és leállítja a kocsi motorját. Egy töredék másodpercre csak a szél sustorgását hallani a jégen. Az égbolt kékje földereng, lassacskán világosodik már Michigan államban, a Felső-félsziget felett. Csíp a hideg levegő, Kristie magára húzza pinkbe hajló vörös viharkabátját (a horgászsátra meg a felszerelése is ilyen színű persze), és lelép a volán mellől a Munuscong-tó fél méter vastag jegére. Csizmája meg-megcsikordul a finom hórétegen, miközben nekikészül egyik kedvenc foglalatosságának: a lékhorgászatnak.
Kristie, akárcsak a lékhorgászat majd kétmillió többi szerelmese szerte az Egyesült Államokban, mindig nagyon várja a téli fagyokat. A Nagy-tavak vidékének megannyi más lakójához hasonlóan számára is bevételi forrás a hideg. Családjának több turistabungalója meg egy horgászboltja van
a tó partján, ez a két vállalkozás adja bevételük javát a lékhorgász- és motorosszán-szezonban.


Lékhorgászni az elmúlt télen bizony alig-alig lehetett a Nagy-tavak körzetében. A vidék öt nagy tava, a Felső-, a Michigan-, az Erie-, a Huron- és az Ontario-tó hosszú éveken át jó felerészben, átlagosan 54 százalékban befagyott, 2019–2020 telén azonban ez az arány alig 19,5 százalék volt, ami minden idők egyik legalacsonyabb értéke. Némelyik tavon nem is alakult ki jég, másutt csak a víz széle fagyott be kis időre. A túránk előtti hétvégén plusz 5 fokra melegedett az idő, a lékhorgászok egy szál pólóra vetkőzve gázoltak a latyakban. Egyetlen szokatlanul enyhe tél persze még nem feltétlenül jelez katasztrófát, a hosszú időtávra számolt adatokból azonban vészjósló tendencia rajzolódik ki: 2019–2020 enyhe tele csak ízelítő abból, ami következik.


Bolygónk édesvízkészletének ötödét a Nagy-tavak foglalják magukban. Irdatlan mennyiségű víz ez, szétterülve majdnem 3 méter magas víztömeggel lepné el az Egyesült Államok területét. A Nagy-tavak régiójának földrajzi jelentősége is rendkívüli. A tavak felszíne összesen 243 ezer négyzetkilométernyi, tehát közel annyi, mint az Egyesült Királyság teljes területe; a tavak partvonala egybevéve hosszabb, mint az Egyesült Államok egybefüggő államainak atlanti- vagy
akár csendes-óceáni partvonala összesen.
Ezt a roppant víztömeget a Föld éghajlatában hosszú idő alatt, természetes okok folytán jelentkező változások hozták létre. Most viszont merőben újfajta változások mennek végbe a Nagy-tavak vidékén, és ezeket az ember ténykedése okozza.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. novemberi lapszámában.