Timót, Ferenc2021. január 24., vasárnap
Magazin

Újabb év a koronavírussal – Így látja négy vezető kutató

2021.01.08.NG
National Geographic Magyarország

Oroszi Beatrix epidemiológussal, Kacskovics Imre immunológussal, Jakab Ferenc virológussal és Röst Gergely matematikussal beszélgetünk a kilátásokról, teendőkről.

Prof. Dr. Kacskovics Imre, Dr. Röst Gergely, Dr. Oroszi Beatrix és Prof. Dr. Jakab Ferenc (balról jobbra)
Forrás: Kurucz Árpád

 

ÍRTA: JEKI GABRIELLA
FÉNYKÉPEZTE: KURUCZ ÁRPÁD ÉS MÓRICZ – SABJÁN SIMON

A 21. század egyik legnagyobb kihívásával néz most szembe a világ. Az új koronavírus-járvány testileg és lelkileg is próbára teszi az emberiséget. Talán még soha nem volt ekkora jelentősége annak, hogy a társadalom higgyen és bízzon a tudományban és azokban a szakemberekben, akik az életüket tették fel arra, hogy a vírus sokrétű tanulmányozásával segítsenek. Nem túlzás állítani: az egész világ összefogott azért, hogy legyőzze a pandémiát. Ebben vállalt vezető szerepet Jakab Ferenc virológus, Kacskovics Imre immunológus, Oroszi Beatrix epidemiológus és Röst Gergely matematikus.

A négy kutató egyértelmű üzenete: ha nem akarunk még nyáron is maszkkal az arcunkon járni, akkor ne bagatellizáljuk el a járványhelyzetet, és ne féljünk a már hamarosan igénybe vehető védőoltásoktól. Interjúnkban egyebek között a vakcinák biztonságosságáról, hatásosságáról, a tudománytagadásról és annak veszélyeiről, a vírus és az oltóanyagok körül kialakult tévhitekről, valamint az influenza és a COVID–19 különbségeiről beszélgettünk.

Klímaváltozás és globalizáció: miként hozható ez a páros kapcsolatba az új koronavírus-járvánnyal? 

JAKAB FERENC: Sok környezeti tényező változik körülöttünk, amely növeli az úgynevezett zoonotikus, állatról emberre terjedő fertőzések gyakoriságát. Tudjuk, hogy a ma ismert humánfertőzések legalább hatvan százaléka ilyen eredetű. Az új és újra támadó fertőzések ide tartoznak; erre példa a koronavírus is. A környezeti tényezők, az éghajlatváltozás, a hordozó és
vektor-állatpopulációk elterjedésének változása nagyban befolyásolja ezeknek a fertőző betegségeknek a megjelenését; ezek a betegségek a környezetváltozással együtt jönnek-mennek.
Az új koronavírussal kapcsolatban az ázsiai tradicionális szokásokat is fontos megemlíteni: a vadállat-kereskedelem és -fogyasztás is növeli a zoonotikus fertőzések kockázatát.

OROSZI BEATRIX: Jómagam epidemiológusként ma az ember és az állatok közötti kapcsolódási pontokon felbukkanó új fertőzéseket látom a legveszélyesebbnek. Vegyük a koronavírusokat: egyesek inkább állatokat betegítenek meg, mások viszont embereket. Ezek a kórokozók általában „tisztelik” a faji határokat, de ritkán az is előfordulhat, hogy egy állatokat fertőző koronavírus örökítőanyaga megváltozása folytán képessé válik arra, hogy az embert is megfertőzze. Ha az emberhez történő alkalmazkodás olyan mértékű, hogy a vírus könnyen tud emberről emberre terjedni, akkor már kész is van az úgynevezett pandémiás potenciállal rendelkező vírus. A vírus szempontjából ez nagyon előnyös folyamat, hiszen új gazdaszervezetet talált, ráadásul több milliárdot, hiszen egy új vírusra mindenki fogékony, így a kórokozónak bőven van lehetősége arra, hogy terjedjen és szaporodjon. A „sikeres” pandémiás vírusnak nem az a célja, hogy elpusztítsa a gazdaszervezetet, mert akkor az nem tudná továbbadni a fertőzést. Ezért többnyire „csak” megbetegíti. A SARS-Co-V–2 azért tud annyira sikeres lenni, mert a nagyon enyhétől a súlyos lefolyásig rendkívül széles a tüneti spektrum, amelyet ki tud váltani. A nagyon enyhe tünetekkel megbetegedett fertőzötteket pedig nehéz azonosítani és rábírni arra, hogy ne menjenek közösségbe.

KACSKOVICS IMRE: Egy olyan vírussal áll szemben az emberiség, amellyel vagy amelyhez hasonlóval még soha nem találkozott. Ez az immunválasz szempontjából rendkívül fontos tény.
A koronavírus minden tekintetben új, A koronavírus minden tekintetben új, senkinek sincs vele szemben immunvédelme. Ezért tud akadálytalanul, bozóttűz módjára végigszáguldani az emberiségen. Ezért van annak olyan nagy jelentősége, hogy némelyeknél semmilyen tünetet nem okoz, másoknál enyhe tüneteket produkál, és arányaiban csak keveseket betegít meg
súlyosan. És még egy tényezőt kiemelnék: a viszonylag hosszú lappangási időt. Mivel a betegség csak lassan alakul ki, az egészségügyi hatóságoknak nincs esélyük arra, hogy elkülönítsék és izolálják a betegeket. Ugyancsak lényeges tényező a világszerte rendkívül intenzív közlekedés. A mi szemszögünkből szerencsétlen, a kórokozó szempontjából viszont kedvező tényezők sora teszi lehetővé, hogy ez a vírus most ilyen roppant néptömegeket tud megbetegíteni.

RÖST GERGELY: Már régóta modellezzük, miként tudnak terjedni a vírusok a megnövekedett utasforgalom miatt, az úgynevezett globális transzportációs hálózaton keresztül. Ennek alapján már a koronavírus terjedésének korai szakaszában pontosan lehetett tudni,  melyik országba hány fertőzött beteg érkezhet Kínából. Az óriási légi forgalom miatt a járványterjedés globális mintázata is egészen más, mint a korábbi időkben bármikor is volt.
Vegyük a középkort: a pestis több év alatt jutott el Dél-Európából az északi régiókba, és lassan, hullámszerűen egy távolabbi városban jóval hamarabb megjelenik a járvány, mint egy közelebbiben.

A teljes interjút elolvashatja a magazin 2021. januári lapszámában.

Hozzászólások

Szúnyogpamacs

Szúnyogpamacs

Mindennapi léptékeinkhez képest merőben új univerzumban kirándulunk: átruccanunk egy kicsit az erős és szupererős nagyítások mikro-, sőt nanokozmoszába.

Sarkvidéki álmok

Sarkvidéki álmok

Ha Oroszország messzi északi tájain beköszönt a hosszú sarki éj, megdermed az élet, és az álmok is megdermednek.

Egyedi és igaz

Egyedi és igaz

Womex-Életműdíjjal elismert különleges énektechnikájával életről, családról, hagyományokról énekel Lakatos Mónika.

Gyilkos harapás

Gyilkos harapás

Afrikában minden évben tízezrek halnak meg mérgeskígyó marásától. Csekély az esélye, hogy szakszerű kezeléshez jutnak, ráadásul ellenszérumból sincs elég.

Elringató dallamok

Elringató dallamok

Ahogy az éj leszáll, dalok kelnek életre mindenütt a nagyvilágban. Millió csecsemő és kisgyermek fülel csöndben, hallgatja a dúdolókat, ringatókat, bölcsődalokat.

National Geographic 2021. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket