Újabb év a koronavírussal – Így látja négy vezető kutató

ÍRTA: JEKI GABRIELLA
FÉNYKÉPEZTE: KURUCZ ÁRPÁD ÉS MÓRICZ – SABJÁN SIMON

A 21. század egyik legnagyobb kihívásával néz most szembe a világ. Az új koronavírus-járvány testileg és lelkileg is próbára teszi az emberiséget. Talán még soha nem volt ekkora jelentősége annak, hogy a társadalom higgyen és bízzon a tudományban és azokban a szakemberekben, akik az életüket tették fel arra, hogy a vírus sokrétű tanulmányozásával segítsenek. Nem túlzás állítani: az egész világ összefogott azért, hogy legyőzze a pandémiát. Ebben vállalt vezető szerepet Jakab Ferenc virológus, Kacskovics Imre immunológus, Oroszi Beatrix epidemiológus és Röst Gergely matematikus.

A négy kutató egyértelmű üzenete: ha nem akarunk még nyáron is maszkkal az arcunkon járni, akkor ne bagatellizáljuk el a járványhelyzetet, és ne féljünk a már hamarosan igénybe vehető védőoltásoktól. Interjúnkban egyebek között a vakcinák biztonságosságáról, hatásosságáról, a tudománytagadásról és annak veszélyeiről, a vírus és az oltóanyagok körül kialakult tévhitekről, valamint az influenza és a COVID–19 különbségeiről beszélgettünk.

Klímaváltozás és globalizáció: miként hozható ez a páros kapcsolatba az új koronavírus-járvánnyal? 

JAKAB FERENC: Sok környezeti tényező változik körülöttünk, amely növeli az úgynevezett zoonotikus, állatról emberre terjedő fertőzések gyakoriságát. Tudjuk, hogy a ma ismert humánfertőzések legalább hatvan százaléka ilyen eredetű. Az új és újra támadó fertőzések ide tartoznak; erre példa a koronavírus is. A környezeti tényezők, az éghajlatváltozás, a hordozó és
vektor-állatpopulációk elterjedésének változása nagyban befolyásolja ezeknek a fertőző betegségeknek a megjelenését; ezek a betegségek a környezetváltozással együtt jönnek-mennek.
Az új koronavírussal kapcsolatban az ázsiai tradicionális szokásokat is fontos megemlíteni: a vadállat-kereskedelem és -fogyasztás is növeli a zoonotikus fertőzések kockázatát.

OROSZI BEATRIX: Jómagam epidemiológusként ma az ember és az állatok közötti kapcsolódási pontokon felbukkanó új fertőzéseket látom a legveszélyesebbnek. Vegyük a koronavírusokat: egyesek inkább állatokat betegítenek meg, mások viszont embereket. Ezek a kórokozók általában „tisztelik” a faji határokat, de ritkán az is előfordulhat, hogy egy állatokat fertőző koronavírus örökítőanyaga megváltozása folytán képessé válik arra, hogy az embert is megfertőzze. Ha az emberhez történő alkalmazkodás olyan mértékű, hogy a vírus könnyen tud emberről emberre terjedni, akkor már kész is van az úgynevezett pandémiás potenciállal rendelkező vírus. A vírus szempontjából ez nagyon előnyös folyamat, hiszen új gazdaszervezetet talált, ráadásul több milliárdot, hiszen egy új vírusra mindenki fogékony, így a kórokozónak bőven van lehetősége arra, hogy terjedjen és szaporodjon. A „sikeres” pandémiás vírusnak nem az a célja, hogy elpusztítsa a gazdaszervezetet, mert akkor az nem tudná továbbadni a fertőzést. Ezért többnyire „csak” megbetegíti. A SARS-Co-V–2 azért tud annyira sikeres lenni, mert a nagyon enyhétől a súlyos lefolyásig rendkívül széles a tüneti spektrum, amelyet ki tud váltani. A nagyon enyhe tünetekkel megbetegedett fertőzötteket pedig nehéz azonosítani és rábírni arra, hogy ne menjenek közösségbe.

KACSKOVICS IMRE: Egy olyan vírussal áll szemben az emberiség, amellyel vagy amelyhez hasonlóval még soha nem találkozott. Ez az immunválasz szempontjából rendkívül fontos tény.
A koronavírus minden tekintetben új, A koronavírus minden tekintetben új, senkinek sincs vele szemben immunvédelme. Ezért tud akadálytalanul, bozóttűz módjára végigszáguldani az emberiségen. Ezért van annak olyan nagy jelentősége, hogy némelyeknél semmilyen tünetet nem okoz, másoknál enyhe tüneteket produkál, és arányaiban csak keveseket betegít meg
súlyosan. És még egy tényezőt kiemelnék: a viszonylag hosszú lappangási időt. Mivel a betegség csak lassan alakul ki, az egészségügyi hatóságoknak nincs esélyük arra, hogy elkülönítsék és izolálják a betegeket. Ugyancsak lényeges tényező a világszerte rendkívül intenzív közlekedés. A mi szemszögünkből szerencsétlen, a kórokozó szempontjából viszont kedvező tényezők sora teszi lehetővé, hogy ez a vírus most ilyen roppant néptömegeket tud megbetegíteni.

RÖST GERGELY: Már régóta modellezzük, miként tudnak terjedni a vírusok a megnövekedett utasforgalom miatt, az úgynevezett globális transzportációs hálózaton keresztül. Ennek alapján már a koronavírus terjedésének korai szakaszában pontosan lehetett tudni,  melyik országba hány fertőzött beteg érkezhet Kínából. Az óriási légi forgalom miatt a járványterjedés globális mintázata is egészen más, mint a korábbi időkben bármikor is volt.
Vegyük a középkort: a pestis több év alatt jutott el Dél-Európából az északi régiókba, és lassan, hullámszerűen egy távolabbi városban jóval hamarabb megjelenik a járvány, mint egy közelebbiben.

A teljes interjút elolvashatja a magazin 2021. januári lapszámában.