Természeti erő

ÍRTA: JEKI GABRIELLA
FÉNYKÉPEZTE: KURUCZ ÁRPÁD

A természet egészségügyi hatásait számos tanulmány igazolta az elmúlt évtizedekben. A magunkban és társas kapcsolatainkban mutatkozó jelentős változásokról Kardos Edina klinikai
szakpszichológussal, lovas és kutyás terapeutával, valamint Purebl György pszichiáterrel, pszichoterapeuta szakorvossal, a Semmelweis Egyetemen működő Magatartástudományi Intézet igazgatójával beszélgettünk.

Purebl György

Forrás: Kurucz Árpád

Miért jár az urbanizáció, illetve a beltérben eltöltött idő arányának jelentős emelkedése olyan sok veszéllyel a modern emberre nézve?
Purebl György: A 21. században már minden adott ahhoz, hogy az ember egészséges legyen, hiszen a modern orvoslás számos betegséget tud már kezelni, mégis azt kell látnunk, hogy
bizonyos, alapjában véve jól kezelhető kórok gyakorisága döbbenetesen nő. A munkaképességet csökkentő leggyakoribb ilyen kórképek a szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió, a kettes típusú cukorbetegség, valamint az elhízás és a lakosság mintegy harmadát érintő alvászavar. A tudomány próbál utánajárni annak, hogy miért nő bizonyos betegségek gyakorisága ilyen intenzíven. A lehetséges magyarázatok pedig értelmezhetők egyfajta ökológiai paradigma keretében is. Ennek legfontosabb gondolata az, hogy a természettel való kapcsolatunk sokkal-sokkal szorosabb, mint azt korábban gondoltuk, és ha zavar támad ebben a viszonyban, akkor nő az egészségügyi problémák kockázata. A modern ember a mindennapokban igencsak eltávolodott a természettől, hiszen városban lakik, keveset mozog, feldolgozott élelmiszert eszik, nincsenek körülötte növények meg állatok. Az evolúció során testünk és pszichénk a természetben való léthez, valamely ökoszisztémához, nem a 20–21. század nagyvárosi környezetéhez alkalmazkodott. A 2017-es év orvosi Nobel-díját a napi bioritmussal kapcsolatos kutatásokért ítélték oda; ez volt a legelső látványos elismerése annak a paradigmának, amely szerint egyes, a természet által meghúzott határvonalakat nem léphetünk át büntetlenül – mert
ha megtesszük, előbb vagy utóbb megbetegszünk. A napi bioritmus épsége például ilyen határ: céljaink elérése érdekében könnyen figyelmen kívül hagyjuk, de ezzel hosszú távon veszélyeztetjük az egészségünket.
Kardos Edina: Többféle elmélet is született azzal kapcsolatban, hogy miért van ránk ennyire pozitív hatással a természet. Az ökoterápia elméleti hátterének egyik legfontosabb eleme a biofíliahipotézis, amely azt mondja, hogy a természettel való kapcsolatkeresésünk
egyfajta evolúciós program, és hogy a természet jelenléte már önmagában pozitív pszichológiai alapállapotot hoz létre, amely stresszcsökkentő hatású. Egy másik elmélet szerint a figyelem helyreállítása az az út, amely pozitív hatást gyakorol ránk, és fokozza a jóllét érzését olyankor,
amikor a természettel kapcsolódunk. A városi környezet ugyanis túlingerli idegrendszerünket, és emiatt elfárad a figyelmünk. Amikor azonban visszatérünk a természetbe, öt érzékszervünk mindegyikét egyenletesen és harmonikusan ingereljük, és beindul egy olyan folyamat, amely a vegetatív idegrendszer áthangolása révén ellazultabb állapotot hoz létre bennünk. Van egy harmadik hipotézis is, amely szerint a zöld környezet nem fenyegető ingerei csökkentik a stresszt, mert emlékeztetnek bennünket a szavannára, amely hosszú időn át alapvető élőhelyünk volt valaha. A nyitott, fás-ligetes terek biztonságot jelentenek, mert beláthatjuk a potenciális veszélyt, az árnyas facsoportok lehetőséget adnak a pihenésre, a virágzó és termő fák látványa az élelemhez való hozzáférést jelenti, és hasonló okokból a víz közelsége is megnyugtatóan hat ránk…

A teljes interjút elolvashatja a magazin 2021. februári lapszámában.