A floridai puma visszatér

A veszélyeztetett nagymacska jövője biztatóbb, de ritka alfaját még ma is megannyi veszély fenyegeti.

ÍRTA: DOUGLAS MAIN
FÉNYKÉPEZTE: CARLTON WARD, JR .
A floridai pumák közül igen sok állami kezelésű területen honos; ilyen terület a Big Cypress Nemzeti Rezervátum, a Floridai Országos Pumamenedék, a Fakahatchee Strand Állami Park és
a Picayune Strand Állami Erdőség is – együtt ezek 3680 négyzetkilométert tesznek ki. Mindeme
területek és Dél-Florida szomszédos védett tájai azonban együtt sem tudnának sokkal többet
fenntartani a területvédő, territóriumtartó nagymacska állományából, szögezi le Dave Onorato
biológus. Egy-egy pumának úgy félezer négyzetkilométernyi terület kell, hogy kedvére kóborolhasson és vadászhasson. Mindezek mellett tény, hogy a puma egyik fő prédaállatából, a fehérfarkú szarvasból mind kevesebb van a Big Cypress parkban. Ennek oka részben egy inváziós faj, a szarvast és a puma más zsákmányállatait is előszeretettel fogyasztó szalagos tigrispiton lehet.
Ahogy a Caloosahatchee-folyó fölött kóborolva egyre följebb, egyre északabbra jutnak, a pumák
egy idő után olyan tájra érnek, ahol már intenzív állattenyésztés és növénytermesztés folyik, ahol
sokfelé futnak utak, és kicsiny, de rohamosan terjeszkedő települések pettyezik a vidéket.


Florida belsejének déli részén Gene Lollis igazgatása alatt működik az egyik híres marhatartó gazdaság, a 6 ezer hektár kiterjedésű Buck Island Ranch. Egy márciusi reggelen, még napkelte előtt lóra pattanok Lollis meg a fia, Laurent, valamint egy csapat cowboy társaságában, akikkel majd a szabalpálmákkal és tölgyligetekkel pettyezett legelőre hajtjuk a marhákat.
Az Archbold Biológiai Állomás kezelésében működő Buck Island Ranch a környék más földterületeihez hasonlóan a puma és számos más vad létfontosságú élőhelye. Miközben a kutyák
terelik a jószágot, megkérdezem Lollist, a Floridai Marhatenyésztők Szövetségének elnökét, hogy
miként gondolkodnak a helyi gazdák a pumákról.
„Pozitívan állunk a kérdéshez. A pumák is részei a tájnak” – jön a válasz. A gazdának és a pumának lényegben ugyanaz az ellensége: az ingatlanfejlesztés, elsősorban a sok építkezés. Lollis megjegyzi, hogy a probléma őt személyesen is mélyen érinti – Orlando közelében, ahol fiatalkorában dolgozott, már mind felparcellázták a farmokat.

Többen mondják, hogy a pumák jelenléte már csak azért is hasznos, mert így egyes vidékeket nehezebb lesz kiárusítani, beépíteni. „A veszélyeztetett fajokról szóló törvényben látni azt a szót,
hogy cowboy, vagy azt, hogy gazda? Bizony nem. A pumák védelme így nekünk is jól jön” – véli
az Arcadia közelében gazdálkodó Elton Langford.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. áprilisi lapszámában.