Lappangó gyilkosunk: a légszennyezés

ÍRTA: BETH GARDINER
FÉNYKÉPEZTE: MATTHIEU PALEY

A légszennyezés logikája pofonegyszerű: minél szennyezettebb a levegő, amelyet belélegzünk, annál rövidebb lesz az életünk, mutatkozott meg 1993-ban napnál világosabban az új korszakot nyitó Six Cities-vizsgálat során. A Harvard Egyetem kutatói egyértelműen kimutatták, hogy az Egyesült  Államok levegőszennyezésben legrosszabbul álló hat városának lakói 26 százalékkal nagyobb  eséllyel halnak meg idő előtt, mint a hat legtisztább levegőjű város lakói. A légszennyezés ezek szerint átlagosan két évvel kurtítja meg életünket. „Nagyon meglepődtünk. Nem vártuk, hogy ilyen súlyos a hatás” – emlékszik vissza a tanulmány ma már nyugdíjas első szerzője, Douglas Dockery.

Összesöprik a szénport a háztartási brikettet előállító szénfeldolgozó üzem csarnokában.

Forrás: MATTHIEU PALEY

Az Amerikai Daganatkutató Társaság (ACS) kevéssel utóbb közzétett adatai is ezt az összefüggést bizonyították. A kutatók azóta két újabb alapigazságra is rájöttek: a levegőszennyezés a korábban véltnél alacsonyabb értékek mellett és sokkal többféle módon árthat. Az ártalmak ijesztően széles köre még Dean Schraufnagelt, az Illinois-i Egyetem tüdőgyógyász professzorát is megdöbbentette,
amikor 2018-ban egy bizottság élén felmérte és összegezte a sok évtizedes kutatás eredményeit.
A szennyezett levegő jószerével az összes szervrendszert károsítja, állapította meg a bizottság.
A végzetessé váló agyi katasztrófák és a szívkoszorúér-megbetegedések mintegy ötöde  légszennyezésre vezethető vissza. Következmény lehet a szívroham és a szívritmuszavar, a stroke
és a magas vérnyomás is, akárcsak a tüdő, a húgyhólyag, a vastagbél, a vese és a gyomor daganatos megbetegedése, sőt a gyermekkori leukémia is.

Gépből permetezik a vizet egy delhi építkezésen, hogy ülepedjék a szálló por, amely sok ártalmas anyagot is tartalmaz, és a városban a légszennyezés egyik fő forrása.

Forrás: SAUMYA KHANDELWAL

A légszennyezés lassítja a gyermekkori szellemi fejlődést, az idősek körében növeli a demencia és
a Parkinson-kór kockázatát, közvetetten a cukorbajnak, a kóros elhízásnak, a csontritkulásnak,
a fogamzóképesség csökkenésének, a vetélésnek, a hangulat- és alvászavarnak is oka lehet – és még hosszú a lista. „Főleg az ártalmaknak ez a széles skálája lepett meg” – mondta Schraufnagel.

Sűrű szmogban épül Delhi mellett a faridabadi gát.

Forrás: SAUMYA KHANDELWAL

Azért akadnak optimizmusra okot adó fejlemények is. Ha tisztább a levegő, egészségünk is javulhat. Amerikaiak millióinak élete hosszabbodhatott meg, mert 1970-ben aláírták a levegőtisztasági törvényt, és így 77 százalékkal csökkent a légszennyezés; sőt a becslések szerint a törvény 1990-es módosítása önmagában is 230 ezer életet mentett meg a következő harminc év folyamán. A világ más tájain azonban sokkal rosszabb a helyzet. Fotós kollégámmal, Matthieu Paley-vel Mongóliába látogattam. Ulánbátor a világ egyik legszennyezettebb levegőjű fővárosa, főleg a téli farkasordító hidegben, amikor életek függenek a szénfűtéstől. A helyi erőművekben tonnaszám, vidékről betelepedő, gerekben, mongol jurtákban, élő nincstelenek vödörszám égetik a szenet.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. áprilisi lapszámában.