Veszélyben a korall
A klímaváltozás hatására gyorsan melegednek az óceánok, és pusztulnak az ezer színben ragyogó korallszirtek. Kutatók hada igyekszik megmenteni a veszélyeztetett zátonyokat és ellenállóbb korallfajokat kitenyészteni.
ÍRTA: JENNIFER S. HOLLAND
FÉNYKÉPEZTE: DAVID DOUBILET ÉS JENNIFER HAYES
A kutatók ámulatukban önkéntelenül is fel-felkiáltottak a búvármaszk mögött, és lelkes vitustáncot jártak a vízben. 2020 augusztusában a Floridai-szigetek mellett, négy méter mélyen Hanna Koch tengerbiológus és kollégái, a Mote Intézet munkatársai feszülten várták a pillanatot.
Éjfél előtt pár perccel megtörtént a csoda: valósággal felrobbant a korallzátony, ondó- és petesejtek miriádjait lövellte ki, sárgás rózsaszínre festve a tengert. A búvárok vitustánca közben kék szikraesőt keltett; a vízben lebegő fénykeltő, biolumineszcenciára képes kis lények reagáltak így.
A legtöbb szirtképző korall szaporodása ilyen robbanással kezdődik, rendszerint évente egyszer,
egy nyáréjszakán, pár nappal holdtölte után: az időpontot a Hold állása, a víz hőfoka és a nappalok hossza határozza meg. A nagy pillanatban a korallok spermiumok milliárdját és petesejtek millióit lökik ki magukból – hihetetlen sejttömeg kell ahhoz, hogy megmaradhasson a korallvilág genetikai sokfélesége, a petesejtek legalább egy kis hányada megtermékenyülhessen, az embrió lárvaként a zátonyra telepedhessen, új kolóniát alkosson, és az élet körforgása folytatódhasson.
De ez a mostani tűzijáték eltért a megszokottól. A veszélyeztetett fajok védelmében hozott amerikai törvényben immár fenyegetettnek minősített hegyi csillagkorallokat (Orbicella faveolata) ugyanis a zátonyok megóvásán igyekvő kutatók növesztették, majd juttatták ide még 2015-ben.
A tenyésztett korallpolipok örvendetesen ellenállónak bizonyultak: még abban az évben túléltek egy fehéredést, két év múlva egy 4-es erősségű hurrikánt, 2019-ben egy járványt, és hamarabb lettek ivarérettek, mint tengerben született fajtársaik.
A laborban tenyészett első szirtképző korall ezzel látványosan bizonyította: fennmarad, és szaporodni is tud természetes környezetében. Örömhír volt ez az összes szakembernek, akik éjt nappallá téve azon igyekeznek, hogy megvédjék a korallszirteket a klímaváltozás pusztító hatásaitól és az emberi ténykedésből fakadó más ártalmaktól. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a nyolcszáznál is többféle ismert szirtképző korall negyedét sebezhetőnek, veszélyeztetettnek, illetve súlyosan veszélyeztetettnek minősítette, és figyelmeztetett: a további melegedés egyre növeli kipusztulásuk kockázatát…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. májusi lapszámában.
Festői látvány, fakó színek
Álomszerűen idilli képek a színes fotográfia hőskorából. Hogy mi voltaképpen az autokróm képek titka? A burgonyakeményítő.
Élet a vadonok vadonában
Mozambik a helyieket érdekeltté téve oltalmazza legnagyobb vadvédelmi területét.
Szellemerdők
Némelyik mocsárciprus már évezredek óta őrzi a tájat. Ha jobban megismerjük őket, a mi fajunk jövőjéről is elárulhatnak egyet-mást.
Arany kupola alatt
A jeruzsálemi Sziklamecset az iszlám egyik fő szent helye, és igazi építészeti remekmű. A kutatók páratlan lehetőséghez jutottak, végre felfedhetik rejtett titkait.
Menteni a menthetőt
A hazai és a közeli országokban működő állatkertek munkatársai megannyi szokatlan, olykor kockázatos esettel találkoznak, akár emberi mulasztás akár háború vagy természeti katasztrófa az ok, minden mentés egyedi eset. Erről beszélgettünk Sós Endrével, a Budapesti Állat- és Növénykert főállatorvosával.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
