Veszélyben a korall
A klímaváltozás hatására gyorsan melegednek az óceánok, és pusztulnak az ezer színben ragyogó korallszirtek. Kutatók hada igyekszik megmenteni a veszélyeztetett zátonyokat és ellenállóbb korallfajokat kitenyészteni.
ÍRTA: JENNIFER S. HOLLAND
FÉNYKÉPEZTE: DAVID DOUBILET ÉS JENNIFER HAYES
A kutatók ámulatukban önkéntelenül is fel-felkiáltottak a búvármaszk mögött, és lelkes vitustáncot jártak a vízben. 2020 augusztusában a Floridai-szigetek mellett, négy méter mélyen Hanna Koch tengerbiológus és kollégái, a Mote Intézet munkatársai feszülten várták a pillanatot.
Éjfél előtt pár perccel megtörtént a csoda: valósággal felrobbant a korallzátony, ondó- és petesejtek miriádjait lövellte ki, sárgás rózsaszínre festve a tengert. A búvárok vitustánca közben kék szikraesőt keltett; a vízben lebegő fénykeltő, biolumineszcenciára képes kis lények reagáltak így.
A legtöbb szirtképző korall szaporodása ilyen robbanással kezdődik, rendszerint évente egyszer,
egy nyáréjszakán, pár nappal holdtölte után: az időpontot a Hold állása, a víz hőfoka és a nappalok hossza határozza meg. A nagy pillanatban a korallok spermiumok milliárdját és petesejtek millióit lökik ki magukból – hihetetlen sejttömeg kell ahhoz, hogy megmaradhasson a korallvilág genetikai sokfélesége, a petesejtek legalább egy kis hányada megtermékenyülhessen, az embrió lárvaként a zátonyra telepedhessen, új kolóniát alkosson, és az élet körforgása folytatódhasson.
De ez a mostani tűzijáték eltért a megszokottól. A veszélyeztetett fajok védelmében hozott amerikai törvényben immár fenyegetettnek minősített hegyi csillagkorallokat (Orbicella faveolata) ugyanis a zátonyok megóvásán igyekvő kutatók növesztették, majd juttatták ide még 2015-ben.
A tenyésztett korallpolipok örvendetesen ellenállónak bizonyultak: még abban az évben túléltek egy fehéredést, két év múlva egy 4-es erősségű hurrikánt, 2019-ben egy járványt, és hamarabb lettek ivarérettek, mint tengerben született fajtársaik.
A laborban tenyészett első szirtképző korall ezzel látványosan bizonyította: fennmarad, és szaporodni is tud természetes környezetében. Örömhír volt ez az összes szakembernek, akik éjt nappallá téve azon igyekeznek, hogy megvédjék a korallszirteket a klímaváltozás pusztító hatásaitól és az emberi ténykedésből fakadó más ártalmaktól. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a nyolcszáznál is többféle ismert szirtképző korall negyedét sebezhetőnek, veszélyeztetettnek, illetve súlyosan veszélyeztetettnek minősítette, és figyelmeztetett: a további melegedés egyre növeli kipusztulásuk kockázatát…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. májusi lapszámában.
Őshüllők ma is eleven kortársa
A tokfélék – stílszerűen szólva – minden bajt megúsztak 162 millió éven át, de aztán az ember ténykedése a kihalás szélére sodorta őket. Az élő kövület utolsó egyedeinek megmentéséért nagy erőkkel küzdenek a kutatók.
Megmenthetők-e Új-Zéland ritka madarai több millió ragadozó kiirtásával?
Új-Zéland népe elhatározta, hogy a különösképpen kártékony ragadozók totális kiirtásával védi meg őshonos, becses madarait. A világ eddigi legnagyobb léptékű természetvédő projektje könyörtelenül hatékony szakaszába lépett, ugyanakkor még az is nagy kérdés, hogy mely fajokat kell menteni, és melyek a pusztítandók.
National Geographic 33: Edward Norton
A színész, aki az afrikai vadvilág megóvásának új módjain fáradozik.
National Geographic 33: Jason Momoa
A színész, aki szupererejét használja az óceánok megóvására.
National Geographic 33: Selena Gomez
A sztár, aki világmértékben támogatja a fiatalok mentális egészségének megőrzését.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
