Árpád, Árpádina, Damazusz2023. december 11., hétfő
Magazin

Kultúrájában él a bálnanemzet

2021.05.25.NG
National Geographic Magyarország

A változatosság  megőrzése a fennmaradás záloga, az ember és a cetek számára egyaránt.

ÍRTA: Balázs Zsuzsanna
FOTÓ: Jennifer Modigliani
VIDEÓ: Courtesy of The Dominica Sperm Whale Project / Shane Gero kanadai bálnakutató és csapata a cetek hangját rögzíti.

A cetnemzetségek és az emberi közösségek között vonható beszédes párhuzamok Shane Gero kanadai bálnakutató szerint segíthetik annak megértését, hogy miért elengedhetetlenül fontos a természeti értékek védelmében a fajok sokszínűségének megőrzése.
A kanadai Carleton és Dalhousie Egyetem, valamint a dániai Aarhus Egyetem munkatársa, a magyar fölmenőire igen büszke Gero tapasztalatai szerint a cetek és mi, emberek sokkal több tekintetben hasonlítunk egymásra, mint gondolnánk.

Shane Gero már gyerekként bálnakutató akart lenni. Eredetileg a kardszárnyú delfin volt a kedvenc állata, de végül mégis az ámbráscetek híve és kutatója lett.
Forrás: ALEXANDER G. MOEN

 

Miért nem ért egyet azokkal a természet- és állatvédelmi irányelvekkel, amelyek az élőlényfajok veszélyeztetettségét annak alapján mérlegelik, hogy hány egyede él a világban az adott fajnak?
Világszinten talán nem tűnne pótolhatatlan veszteségnek, ha a Karib-térségben megtizedelődne az ámbráscetek néhány száz egyedből álló populációja, pedig valójában a kár felbecsülhetetlen lenne. Elveszne ugyanis az a különleges tudás, amely arról szól, hogy miként kell karibi ámbráscetnek lenni, és ezt a tudást már soha többé vagy csak nagyon-nagyon hosszú idő alatt lehetne pótolni. A veszteséget pedig a földkerekség minden cetállománya megérezné. Ellentmondásos logikának tartom, hogy miközben mi, emberek általában nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy az előző generációk által áthagyományozott, továbbadott tudás micsoda felbecsülhetetlen értéket képvisel az egyes közösségekben, amikor más állatokról van szó, ugyanennek nem tulajdonítunk különösebb jelentőséget.

Ha New York teljes lakossága egyik pillanatról a másikra eltűnne, és a metropoliszba amazóniai természeti népeket telepítenénk, nyilvánvaló, hogy a bennszülöttek nem találnák a helyüket a nagyvárosban, és persze a New York-i is csak tévelyegne az őserdőben metró, hot dog árus és a, sarki kávézóban munkába menet megvett, lattéja nélkül.

A természetvédelem tehát nem merülhet ki csupán annak latolgatásában, hogy ennek vagy annak
a fajnak összesen hány egyede élhet még a Földön. A területenként és közösségenként eltérő tudás, a nemzedékről nemzedékre továbbadott hagyományok és ismeretek összessége ugyanis minden faj esetében a túlélés voltaképpeni záloga.

Miért ne tanulhatná meg az amazóniai bennszülött a nagyvárosi létformát, és miért ne tanulhatna meg a földközi-tengeri ámbráscet a karib-tengeri körülményekhez alkalmazkodni?
Az ősök – többnyire észrevétlenül – továbbadott tudása sokszor rendkívül konzervatív, azaz nagyon nehezen formálódik át. Ezt látványosan mutatják az Egyesült Államok északnyugati partjainál élő kardszárnyú delfinek. A kutatók csak nemrégiben jöttek rá, miért csökken rohamosan ennek a kardszárnyúcsoportnak a létszáma – azért, mert nem hajlandók változtatni az étrendjükön. Élőhelyeiken az emberi behatás miatt egyre kevesebb a királylazac, ők meg a lazacokkal együtt fogyatkoznak.
Hiába van tele a tenger millióféle hallal, ez a kardszárnyúcsoport nem hajlandó más étrendre áttérni. Inkább egyre kevesebb utódot hoznak a világra, de nem mondanak le az ő „kardszárnyúságukról”, vagyis mindarról, amit szüleiktől és nagyszüleiktől tanultak a kardszárnyúlét velejáróiról.

Mármost hasonló példák az ember társadalmaiban is adódnak: világszerte sokan eszik a sertés húsát, ugyanakkor egyes népcsoportok már évezredek óta tartózkodnak a disznóhús fogyasztásától. Hiába kapható a világban mindenütt, és hiába érhető el könnyen az információ, hogy a sertés húsát sokan mások biztonsággal fogyasztják, ezekben a közösségekben olyan erős a tiltás, hogy tántoríthatatlanul tartózkodnak a disznóhúsevéstől.

Az ön által vizsgált karib-tengeri ámbráscetek is ennyire ragaszkodnak hagyományaikhoz?
Akárcsak az ember és a kardszárnyúak esetében, az ámbráscetek körében is különféle csoporthagyományok, ha úgy tetszik, kultúrák alakultak ki. Ezek a kultúrák voltaképpen bizonyos fajta eszköztárak, a túléléshez szükséges megoldások összességét foglalják magukban. A túlélés pedig egészen mást jelent a Karib-tengerben, mint mondjuk a Csendes-óceán közepén, ahol több ezer kilométeres körzetben egyetlen zsebkendőnyi szárazföld sincs.

Meglepő, hogy milyen csekély jelentőséget tulajdonítunk ennek akkor, amikor más fajok védelmével kapcsolatban gondolkodunk, és mennyire magától értetődőnek vesszük, ha a saját fajunk, az emberiség túlélése kerül szóba. Pedig csupán a genetikai adottságaink alapján gyakorlatilag nem is különbözünk egymástól, génállományunk alig-alig tér el akármelyik más embertársunktól. Ennek ellenére a világról alkotott belső képünk, azok a tapasztalataink, amelyek meghatározzák, hogy miként éljük a mindennapjainkat, nagyon is különböznek.

Előadásaiban elvontabb szempontok szerint is sok párhuzamot lát az ember és a cetek között. Az ámbráscetek nyelvének különféle dialektusai miért olyan fontosak a túlélés szempontjából?
Sajátos nyelvük és annak dialektusai több szempontból is lényegesek lehetnek. Egyrészt segítik
az embert, a kutatókat abban, hogy megkülönböztessék egymástól a cetnemzetségeket és azok tagjait. Másfelől a ceteket is segítik az egymás közötti tájékozódásban, kommunikációban.  Képzeljük el például, hogy egy már letelepedett életmódot folytató, a családját földművelésből fenntartó emberelődünk valamikor a régmúltban összetalálkozott egy olyan ősünkkel, aki még vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott. A kommunikáció igen lényeges eszköz lehetett annak eldöntésében, hogy miként viszonyuljanak egymáshoz. Egészen mást tartottak fontosnak, másra volt szükségük a túlélésükhöz. A kommunikáció abban segítette őket, hogy hamar kiderüljön: nem volna problémamentes a közös élet. A cetek számára nyelvük dialektusai eszközt jelentenek annak kiderítéséhez, hogy mit gondoljanak a másikról…

A teljes interjút elolvashatja a magazin 2021. májusi lapszámában.

A jég vészes hangja

A jég vészes hangja

A chilei jégmezőkön a gleccserek fenséges csöndjét mind gyakrabban törik meg az olvadással járó rémisztő reccsenések-roppanások.

A hit erődje

A hit erődje

Íme a híres-nevezetes Alhambra, ahonnan közel 300 éven át kormányozták Hispánia utolsó muszlim monarchiáját.

Miért kevesebb a karibu, mi lesz Észak szarvasával?

Miért kevesebb a karibu, mi lesz Észak szarvasával?

Évezredeken át karibuk óriási csordái rótták Észak-Amerika északi tájait. Számuk azonban mára jelentősen megcsappant, és egyelőre nem tudni, miért.

Az időjárás bűvöletében

Az időjárás bűvöletében

Kállai Márton fotográfus az időjárás, a klímaváltozás hatását örökíti meg - és azokat, akik mindezt dokumentálják.

Hullámmal vadászó orkák

Hullámmal vadászó orkák

Elképesztő fotók dokumentálják, ahogy fegyverré formálják a vizet a kardszárnyú delfinek.

National Geographic 2023. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket