Szójaháború
Mézelő méheiket féltő maja indiánok és génmódosított szóját termesztő, termésüket permetszerekkel védő mennoniták vitáznak egymással Mexikóban.
ÍRTA NINA STROCHLIC
FÉNYKÉPEZTE
A konfliktus góca Campeche szövetségi állam gazdasági és méhészeti központja, Hopelchén álmos kisvárosa. A Yucatán-félszigeten itt terem a legtöbb génkezelt szója, és itt munkálkodik a régió lakosságának harmada, úgy nyolcezer maja méhész. A városka mellett elfogy a térerő, nem szól többet a mobiltelefon – egyáltalán, jó egy évszázadot repülünk vissza az időben. A maják környékbeli falvaiban nappal üres a főtér, a nép a vadon mélyén serénykedik: kukoricát, babot, tököt termeszt a parcellákon. Méhet is sokan tartanak annak érdekében, hogy haszonnövényeik biztosan beporzódjanak.
A mennoniták falvainál véget ér a kiépített út, körös-körül csak kukoricát és szóját látni. Traktorok
pöfögnek a tanyaházak és a munkagépekkel teli rétek mellett, de lovas szekér is bőven akad; a bakon napégette, cowboykalapos férfiemberek két ujjukat föltartva intenek, ha szembejön velük valaki, a kocsi végében lurkók hancúroznak. Az 1920-as években úgy nyolcezer mennonita települt át Kanadából Mexikó északi vidékeire. Eredetileg a tengerentúlról, Nyugat-Európából és orosz földről érkeztek; már a 18. század óta vándoroltak, mert hitükhöz ragaszkodva mindenütt megtagadták a katonai szolgálatot, és nem engedték köziskolába a gyermekeiket. Később pedig már olyan vidékeket kerestek, ahol gazdálkodásba foghattak. Mexikóban jó helyre leltek, ott nem háborgatták őket. Az aszályos Chihuahua államból később, az 1980-as években sok mennonita költözött lejjebb, az esős Yucatán-félszigetre. Itt olcsóbban kaptak földet – az állam és az önkormányzatok is támogatták őket, remélve, hogy majd föllendítik a régió gazdaságát. Így ma már
százezernél is több mennonita él Mexikó földjén.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. júniusi lapszámában.
Őshüllők ma is eleven kortársa
A tokfélék – stílszerűen szólva – minden bajt megúsztak 162 millió éven át, de aztán az ember ténykedése a kihalás szélére sodorta őket. Az élő kövület utolsó egyedeinek megmentéséért nagy erőkkel küzdenek a kutatók.
Megmenthetők-e Új-Zéland ritka madarai több millió ragadozó kiirtásával?
Új-Zéland népe elhatározta, hogy a különösképpen kártékony ragadozók totális kiirtásával védi meg őshonos, becses madarait. A világ eddigi legnagyobb léptékű természetvédő projektje könyörtelenül hatékony szakaszába lépett, ugyanakkor még az is nagy kérdés, hogy mely fajokat kell menteni, és melyek a pusztítandók.
National Geographic 33: Edward Norton
A színész, aki az afrikai vadvilág megóvásának új módjain fáradozik.
National Geographic 33: Jason Momoa
A színész, aki szupererejét használja az óceánok megóvására.
National Geographic 33: Selena Gomez
A sztár, aki világmértékben támogatja a fiatalok mentális egészségének megőrzését.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
