Szójaháború
Mézelő méheiket féltő maja indiánok és génmódosított szóját termesztő, termésüket permetszerekkel védő mennoniták vitáznak egymással Mexikóban.
ÍRTA NINA STROCHLIC
FÉNYKÉPEZTE
A konfliktus góca Campeche szövetségi állam gazdasági és méhészeti központja, Hopelchén álmos kisvárosa. A Yucatán-félszigeten itt terem a legtöbb génkezelt szója, és itt munkálkodik a régió lakosságának harmada, úgy nyolcezer maja méhész. A városka mellett elfogy a térerő, nem szól többet a mobiltelefon – egyáltalán, jó egy évszázadot repülünk vissza az időben. A maják környékbeli falvaiban nappal üres a főtér, a nép a vadon mélyén serénykedik: kukoricát, babot, tököt termeszt a parcellákon. Méhet is sokan tartanak annak érdekében, hogy haszonnövényeik biztosan beporzódjanak.
A mennoniták falvainál véget ér a kiépített út, körös-körül csak kukoricát és szóját látni. Traktorok
pöfögnek a tanyaházak és a munkagépekkel teli rétek mellett, de lovas szekér is bőven akad; a bakon napégette, cowboykalapos férfiemberek két ujjukat föltartva intenek, ha szembejön velük valaki, a kocsi végében lurkók hancúroznak. Az 1920-as években úgy nyolcezer mennonita települt át Kanadából Mexikó északi vidékeire. Eredetileg a tengerentúlról, Nyugat-Európából és orosz földről érkeztek; már a 18. század óta vándoroltak, mert hitükhöz ragaszkodva mindenütt megtagadták a katonai szolgálatot, és nem engedték köziskolába a gyermekeiket. Később pedig már olyan vidékeket kerestek, ahol gazdálkodásba foghattak. Mexikóban jó helyre leltek, ott nem háborgatták őket. Az aszályos Chihuahua államból később, az 1980-as években sok mennonita költözött lejjebb, az esős Yucatán-félszigetre. Itt olcsóbban kaptak földet – az állam és az önkormányzatok is támogatták őket, remélve, hogy majd föllendítik a régió gazdaságát. Így ma már
százezernél is több mennonita él Mexikó földjén.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. júniusi lapszámában.
Az időjárás bűvöletében
Kállai Márton fotográfus az időjárás, a klímaváltozás hatását örökíti meg - és azokat, akik mindezt dokumentálják.
Hullámmal vadászó orkák
Elképesztő fotók dokumentálják, ahogy fegyverré formálják a vizet a kardszárnyú delfinek.
Tűz és jég
Az Atlanti-óceán déli medencéjében, egy vulkáni sziget kúpjában ritka természeti képződmény, lávató rejlik. Egy vakmerő csapat nemrég fölkerekedett, hogy közelebbről is szemügyre vegye a helyszínt.
A légkör tisztítása
A nettó zéró karbonkibocsátás önmagában nem mentheti meg a Földet. Ahhoz irdatlan tömegű szén-dioxidot kell eltávolítanunk a légkörből, ez pedig minden eddiginél nagyobb erőfeszítést követel meg az emberiségtől.
Vikingek: tények a mítosz mögött
Hogyan éltek valójában? Legenda, hogy kegyetlen, vérszomjas kalandorok voltak? Nézzük, mi az igazság!
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
