Kettős árnyék
Los Angelesben a szegény, kopár negyedek lakói nagyon megszenvedik a hőséget. Az áldatlan állapotok oka a megkülönböztető ingatlanpolitika és várostervezési szemlélet.
ÍRTA: ALEJANDRA BORUNDA
FÉNYKÉPEZTE: ELLIOT ROSS
Los Angeles eredetileg a napfényre épült, nem az árnyékra. A 19–20. század fordulóján az embereket azzal csábították keletről Dél-Kaliforniába, hogy ott jóformán állandóan süt a Nap.
Los Angeles azóta sem szűnő csillogását persze a hollywoodi filmek is táplálták, és nem győzték dicsérni a helyi művészek, köztük Robert Irwin, akitől 1998-ban ezeket a szavakat idézte a New Yorker: „Sok napon itt jóformán árnyékmentes a világ.
Igen ám, csakhogy a klímaváltozás korában Los Angeles örök napsütése már nemcsak áldás, átok is. Az előrejelzés szerint a század közepére évi átlagban 22 napon szökik majd a hőmérséklet 35 Celsius-fok fölé (a mai átlag csupán 7 nap).
Riasztó tehát a távlat; csak akkor javulhat a helyzet, ha a szén-dioxid-kibocsátást valóban komoly nemzetközi egyezményekkel sikerül korlátozni. Los Angeles peremén, a San Fernando-völgyben akár jó három hónapon át meghaladhatja majd a hőmérséklet a 35 Celsius-fokot. A nagy hőség pedig, ha nem is közvetlenül, de mindenképpen rontja a mortalitási adatokat, növeli a halálozások számát. Rövid hőhullámok idején átlagosan 8 százalékkal nő a halálesetek száma; a négy-öt napos kánikulák alatt 25 százalékra, a színes bőrű időseknél 48 százalékra is felszökhet ez az arány.
„Ha jobbá akarjuk tenni az emberek életét, a legkevesebb, hogy árnyékot adunk nekik” – szögezi
le Kelly Turner, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i fakultásának (UCLA) várostervezője. Kánikula idején a ragyogó napsütésben még akkor is erősebb a hőérzetünk, ha árnyékban is közel annyit mutat a hőmérő. A hőmérsékletet a levegő molekuláinak mozgási energiája határozza meg, de napsütésben a Nap sugárzása közvetlenül is hevíti testünket, így akár 11 fokkal is melegebbet érzékelhetünk, mint árnyékban. Ugyanez igaz az épületekre, gyalogjárókra meg egyéb nagyobb kültéri tereptárgyakra. A közvetlen napsugárzás több energiát és így több hőt is közvetít. Az aszfalt különösen jó hőelnyelő, és a betonhoz hasonlóan napnyugta után is órákon át ontja magából a meleget, tetézve ezzel a város hőszigetműködését. Ezzel szemben a jó helyre ültetett fa közelében álló épület 10 fokkal hűvösebb maradhat, mint ha a napsugárzás akadálytalanul érné. Az árnyék mindent hűvösebben tart; erre a tényre a túlhevült Los Angeles is felfigyelt.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. júliusi lapszámában.
Ősi mitológia mai tanulságokkal
Gauder Áron új animációs filmje, a Kojot négy lelke az amerikai őslakók teremtéstörténetén alapul, de egyetemes következtetésekkel – ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel.
Pókos portrék
Különleges, izgalmas közelképek bizonyítják, hogy a pókok egyediek és rendkívüliek, sőt olykor bájosak is.
Hullámok ölelésében
A Felső-tó belső világában, az Apostle-szigeteken a természet nem csak teremt, időről időre pusztít is – de mindig a megújhodásért.
Hóba vesző álca
A havasi nyúl lételeme a téli zimankó. A felmelegedés így végzetes hatással lehet rá.
Felfedezések új kora
Éves listánkon olyan helyeket mutatunk be, amelyek ideálisak ismereteink és kapcsolataink bővítéséhez, a természet csodálásához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
