Kettős árnyék

ÍRTA: ALEJANDRA BORUNDA
FÉNYKÉPEZTE: ELLIOT ROSS

Los Angeles eredetileg a napfényre épült, nem az árnyékra. A 19–20. század fordulóján az embereket azzal csábították keletről Dél-Kaliforniába, hogy ott jóformán állandóan süt a Nap.
Los Angeles azóta sem szűnő csillogását persze a hollywoodi filmek is táplálták, és nem győzték dicsérni a helyi művészek, köztük Robert Irwin, akitől 1998-ban ezeket a szavakat idézte a New Yorker: „Sok napon itt jóformán árnyékmentes a világ.

Los Angelesben ott van sok árnyék, ahol a lakóknak futja a fák gondozására.

Forrás: Elliot Ross

Ragyogó nappal – rengeteg, rengeteg fény –, és semmi árnyék.” Christopher Hawthorne Los Angeles fő várostervezője pedig így nyilatkozott: „A napsütés lett a mi városunk egyik legnagyobb vonzereje.” Los Angelesben a várostervezés is főszerepbe helyezte a napfényt. Külön irányelvek születtek arra, hogy valamely épület milyen irányban és naponta milyen hosszú ideig vethet árnyékot, elkerülendő, hogy a belső udvarok és a közparkok esetleg túlontúl kevés fényt kapjanak. A város építészei már áttetsző falú épületeket, sőt egész háztömböket terveztek annak érdekében, hogy a fény minden szegletbe eljusson. Az 1970-es évek energiaválsága után még fontosabbá vált, hogy a városban mindenüvé eljusson a napfény; Los Angeles ma az összes többi amerikai városnál több napenergiát hasznosít.

Igen ám, csakhogy a klímaváltozás korában Los Angeles örök napsütése már nemcsak áldás, átok is. Az előrejelzés szerint a század közepére évi átlagban 22 napon szökik majd a hőmérséklet 35 Celsius-fok fölé (a mai átlag csupán 7 nap).

Forrás: Elliot Ross

Riasztó tehát a távlat; csak akkor javulhat a helyzet, ha a szén-dioxid-kibocsátást valóban komoly nemzetközi egyezményekkel sikerül korlátozni. Los Angeles peremén, a San Fernando-völgyben akár jó három hónapon át meghaladhatja majd a hőmérséklet a 35 Celsius-fokot. A nagy hőség pedig, ha nem is közvetlenül, de mindenképpen rontja a mortalitási adatokat, növeli a halálozások számát. Rövid hőhullámok idején átlagosan 8 százalékkal nő a halálesetek száma; a négy-öt napos kánikulák alatt 25 százalékra, a színes bőrű időseknél 48 százalékra is felszökhet ez az arány.

Ladale Hayes trombitafát ültet Los Angeles Watts negyedében egy projekt részeként.

Forrás: Elliot Ross

„Ha jobbá akarjuk tenni az emberek életét, a legkevesebb, hogy árnyékot adunk nekik” – szögezi
le Kelly Turner, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i fakultásának (UCLA) várostervezője. Kánikula idején a ragyogó napsütésben még akkor is erősebb a hőérzetünk, ha árnyékban is közel annyit mutat a hőmérő. A hőmérsékletet a levegő molekuláinak mozgási energiája határozza meg, de napsütésben a Nap sugárzása közvetlenül is hevíti testünket, így akár 11 fokkal is melegebbet érzékelhetünk, mint árnyékban. Ugyanez igaz az épületekre, gyalogjárókra meg egyéb nagyobb kültéri tereptárgyakra. A közvetlen napsugárzás több energiát és így több hőt is közvetít. Az aszfalt különösen jó hőelnyelő, és a betonhoz hasonlóan napnyugta után is órákon át ontja magából a meleget, tetézve ezzel a város hőszigetműködését. Ezzel szemben a jó helyre ültetett fa közelében álló épület 10 fokkal hűvösebb maradhat, mint ha a napsugárzás akadálytalanul érné. Az árnyék mindent hűvösebben tart; erre a tényre a túlhevült Los Angeles is felfigyelt.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. júliusi lapszámában.