Kincset érő kövületek a hulladéklerakó mélyén
A szeméttelepen egyre-másra bukkantak föl a kövületek, köztük az emberszabású majmok és az ember közös őseinek fosszíliái.
ÍRTA: JENNIFER PINKOWSKI
FÉNYKÉPEZTE: PAOLO VERZONE
Éjszaka, a csontig hatoló hidegben különösen taszító hely a hulladéklerakó, ám Josep Robles őslénykutató 2019 decemberében mégis ilyen körülmények között, ebben az igencsak barátságtalan környezetben vágott bele a kutatásba, vadászott az emberi evolúció történetéről mesélő maradványokra, fosszíliákra.
Már hónapok óta minden héten több éjszakát is eltöltött Katalónia legnagyobb szemétlerakó telepén, az Abocador de Can Matában. A markológépek éjjel-nappal szorgoskodtak körülötte, újabb és újabb mély gödröket martak a földbe a Barcelona városában és környékén gyors tempóban keletkező tömérdek hulladéknak. Robles és hét munkatársa felváltva figyelte, nem bukkan-e föl valami a monstrumok által tonnaszám megbolygatott sárgásbarna, köves agyagban. A rothadó-bomló hulladéktenger émelyítően édeskés bűze nappal seregestül csábította a telepre a vijjogó sirályokat. A talajt fedő lisztfinomságú, porhanyós porréteg a kutatók minden lépésére fölcsapódott, kis felhőkben kezdett szállongani. Éjszakára Robles jó melegen, rétegesen öltözött, a sisakjára fejlámpát csatolt. Ha a szorgoskodó markológép mellett észrevett valahol egy ígéretesnek tűnő földhalmot, azonnal integetni kezdett a kezelőnek, hogy stop, álljon le, mert közelebbről is meg kell vizsgálnia, mit rejt a kupac.
Ha talált valami érdekeset, Robles ezüstfóliát terített a leletre, hogy majd napvilágnál megtalálják és begyűjthessék. Azután intett a kezelőnek, és újra felbőgött a motor. A Can Mata telepe alatt tömérdek miocén kori fosszíliát rejt a föld. Nagyjából 11,2–12,5 millió évvel ezelőttről valók a maradványok, és bő egymillió év alatt halmozódtak föl.
Robles és a Barcelonai Autonóm Egyetem Miquel Crusafont Katalán Paleontológiai Intézetében (ICP) dolgozó kollégái 2002 óta hetvenezernél is több kövületre leltek a lerakóban.
Egyebek között lovak, orrszarvúk, szarvasok és elefántok csontjait, az óriáspanda egy korai rokona, a legősibb ismert repülőmókus és egy sor rágcsáló, madár, kétéltű és hüllő megkövesedett maradványait tartalmazta a leletanyag.
De mind közül a legjelentősebbek a világban sehonnan máshonnan nem ismert főemlősök
fosszíliái…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. júliusi lapszámában.
Az év képei 2024
A National Geographic magazin fotósai fáradhatatlanul járják a világot, hogy megörökítsék a bámulatos tájakat és döbbenetes pillanatokat. A következőkben az idei esztendő legizgalmasabb képeiből tallózunk.
Mesélő kövek
Észak-Amerika őslakosai évezredeken át sziklarajzokon örökítették meg történeteiket. Egyre több ilyen ábrázolást fedeznek fel a kutatók, és azon is nagyon igyekeznek, hogy megismertessék a nagyközönséggel az egykor volt kultúrák örökségét.
Shackleton hajója: megvan végre!
Hogyan találta meg egy roncsvadász hajó elszánt csapata az 1915-ben elsüllyedt Endurance-t Antarktika jege alatt, és hogyan oldotta meg a sarkkutatás egyik rejtélyét?
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
