Tisztátalan arany az Andokban
Peru hegyeiben veszélyes, mérgező viszonyok között termelik ki az értékes aranyércet.
ÍRTA: BARBARA FRASER és HILDEGARD WILLER
FÉNYKÉPEZTE: CÉDRIC GERBEHAYE
A világ legmagasabban fekvő településének legfőbb kincse és egyetlen létalapja: az arany. Az utóbbi két évtizedben jó ötszörösére szökött föl az arany ára, így bővülni kezdett az Ananea orma alá települt kicsiny La Rinconada: gombamód szaporodnak a fémbódék a sokasodó tárnák és a mind szennyezettebb tó körül. Jó öt kilométeres magasságban már kegyetlenül hideg van, és gyér a levegő, a helyiek is zihálva kapkodnak lélegzet után. A környéken terjengő szag pedig olyan, amilyen: a lélekszám 30–50 ezerre nőtt, még sincs szemétszállítás, se csatornarendszer.
Az Ananea gyomrába vájt járatlabirintusokban gyakori a halál; mindennaposak a véres verekedések, a rablás, sőt a gyilkosság sem ritka; a holttestek aztán temetetlenül hevernek valamelyik tárnában. Az áldozatok között lányok, asszonyok is vannak. Emberkereskedők csalják ide őket Peru és Bolívia nagyobb városaiból, megkaparintják az okmányaikat, aztán munkára kényszerítik őket La Rinconada csehóiban és bordélyaiban.
Több kis bányatársaság is jogosultságot szerzett az Ananea aranyának kitermelésére; az egyik
közel félezer alvállalkozónak adta ki a részét, nagyrészt részvényesi alapon. Az alvállalkozók
zöme szakképzettség nélküli munkaerővel dolgoztat, ráadásul nem sokat törődik a biztonsági
és a környezetvédelmi előírásokkal. A kormány mégsem lép fel velük szemben; elég, ha belépnek az állami „formalizációs” programba, papíron vállalják, hogy a kötelmek szerint javítani fognak a kitermelés módján és körülményein.
A külhoni, főként amerikai és svájci kereskedőket és feldolgozókat mit sem zavarja, hogy La Rinconada bányái tönkreteszik a munkások egészségét és az Andok látképét: minden aggály nélkül vásárolják és használják La Rinconada aranyércét – tömbbe öntik, vagy ékszert készítenek belőle. A termékről pedig úgysem látni, hogy alapanyagát perui bányák kétes viszonyai között bányászták. Ezért is akad nemzetközi szinten mind több támogatója az eszmének, miszerint az előírásoknak megfelelő bányák ösztönzésül kapjanak többet az aranyért. La Rinconadában persze ez a különbségtétel aligha számítana.
Víctor Hugo Pachas perui antropológus, a dél-amerikai aranybányászat kétes viszonyainak
szakértője jól ismeri La Rinconada visszásságait…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. augusztusi lapszámában.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Denevérek: igaz szerelmi történet
Sokan irtóznak tőlük, de olyanok is vannak, akik beleszeretnek a denevérekbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
