Tisztátalan arany az Andokban
Peru hegyeiben veszélyes, mérgező viszonyok között termelik ki az értékes aranyércet.
ÍRTA: BARBARA FRASER és HILDEGARD WILLER
FÉNYKÉPEZTE: CÉDRIC GERBEHAYE
A világ legmagasabban fekvő településének legfőbb kincse és egyetlen létalapja: az arany. Az utóbbi két évtizedben jó ötszörösére szökött föl az arany ára, így bővülni kezdett az Ananea orma alá települt kicsiny La Rinconada: gombamód szaporodnak a fémbódék a sokasodó tárnák és a mind szennyezettebb tó körül. Jó öt kilométeres magasságban már kegyetlenül hideg van, és gyér a levegő, a helyiek is zihálva kapkodnak lélegzet után. A környéken terjengő szag pedig olyan, amilyen: a lélekszám 30–50 ezerre nőtt, még sincs szemétszállítás, se csatornarendszer.
Az Ananea gyomrába vájt járatlabirintusokban gyakori a halál; mindennaposak a véres verekedések, a rablás, sőt a gyilkosság sem ritka; a holttestek aztán temetetlenül hevernek valamelyik tárnában. Az áldozatok között lányok, asszonyok is vannak. Emberkereskedők csalják ide őket Peru és Bolívia nagyobb városaiból, megkaparintják az okmányaikat, aztán munkára kényszerítik őket La Rinconada csehóiban és bordélyaiban.
Több kis bányatársaság is jogosultságot szerzett az Ananea aranyának kitermelésére; az egyik
közel félezer alvállalkozónak adta ki a részét, nagyrészt részvényesi alapon. Az alvállalkozók
zöme szakképzettség nélküli munkaerővel dolgoztat, ráadásul nem sokat törődik a biztonsági
és a környezetvédelmi előírásokkal. A kormány mégsem lép fel velük szemben; elég, ha belépnek az állami „formalizációs” programba, papíron vállalják, hogy a kötelmek szerint javítani fognak a kitermelés módján és körülményein.
A külhoni, főként amerikai és svájci kereskedőket és feldolgozókat mit sem zavarja, hogy La Rinconada bányái tönkreteszik a munkások egészségét és az Andok látképét: minden aggály nélkül vásárolják és használják La Rinconada aranyércét – tömbbe öntik, vagy ékszert készítenek belőle. A termékről pedig úgysem látni, hogy alapanyagát perui bányák kétes viszonyai között bányászták. Ezért is akad nemzetközi szinten mind több támogatója az eszmének, miszerint az előírásoknak megfelelő bányák ösztönzésül kapjanak többet az aranyért. La Rinconadában persze ez a különbségtétel aligha számítana.
Víctor Hugo Pachas perui antropológus, a dél-amerikai aranybányászat kétes viszonyainak
szakértője jól ismeri La Rinconada visszásságait…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. augusztusi lapszámában.
Szélsőségek 12 hónapja
Az északi-sarkvidéki Svalbard, a Föld leggyorsabban melegedő tája példázza, miként hat a klímaváltozás a szárazföldre, a tengerre és az élővilágra.
Rejtelmes, másvilági nyálkagombák
Nyirkos viszonyok között, spóratömeggel szaporodnak, sokkal inkább amőbák, mint penészgombák.
Egy háború hosszú árnya
Koszovó élni és boldogulni akar, ezért mindent megtesz, hogy elismertesse függetlenségét a világgal, és rendezze konfliktusait Szerbiával.
Erőszakkal elszakítva
Századokon át bevett gyakorlat volt, hogy az észak-amerikai őslakos családoktól elszakították, és internátusokba, missziós iskolákba vitték átnevelésre a gyerekeket.
Elefántok és ember: lehet jobb a viszony?
Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. Mi vajon tudunk-e alkalmazkodni hozzájuk?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
