Csimpánzok és állatvédők: közös a remény
A közép-afrikai főemlősmenhely csimpánzai megmentőiknek, gondozóiknak is példát mutatnak kitartásból, élni akarásból.
ÍRTA: PAUL STEYN
FÉNYKÉPEZTE: BRENT STIRTON
A csimpánzok, a bonobók mellett legközelebbi rokonaink, Afrikában honosak, és ma jó esetben
300 ezren vannak. A 20. század elején talán egymillióan is lehettek még, de kegyetlenül vadászták őket, a kölykeiket eladták házi kedvencnek, és élőhelyüket is rohamtempóban csonkították. A lwirói menhely 2002-ben alakult; akkoriban, a polgárháború ínségében sokan éltek vadhúson, emiatt a közeli Kaliugi–Biega Nemzeti Parkban is egyre több csimpánz lett vadorzók martaléka.
Akár vadorzóknál találták meg őket, akár házi kedvencként bukkantak rájuk valamelyik faluban, a vadvédelmi hatóság emberei elkobozták az árvaságra jutott csimpánzkölyköket, és Lwiróban, egy régóta nem működő, lakatlanná lett belga kutatóbázison helyezték őket biztonságba. Aztán, mivel a mentett kicsik száma egyre nőtt, a Kongói Természetvédelmi Intézet és Természettudományi Kutatóközpont közösen létrehozta a lwirói főemlős-rehabilitáló központot.
Bernard Masunga, a központ főállatorvosa már a kezdetektől a menhelyen dolgozik, így újra meg újra meggyőződhetett róla: a létesítmény idővel a befogadott csimpánzok és más majmok valódi otthonává lesz. Ma már csimpánzból és egyéb majomból is száznál több él a dús növényzetű, biztonságosan elkerített parcellákon. „Nagyon büszke vagyok arra, amit elértünk” – jelenti ki Masunga. Egyre-másra érkeznek a főemlősök, de a menhelyiek hosszú távon mindenképpen úgy gondolkodnak: miután felgyógyultak, és már biztosan mozognak a világban, védenceikből minél többet vissza kell juttatni a vadonba.
Még tavaly történt, hogy Vélez del Burgo egy csapat csimpánz között üldögélve szelfiüzemmódba kapcsolta és a kíváncsiskodó kompánia felé fordította mobiltelefonja kameráját. Billinek, a hatéves hímnek nagyon megtetszett a kijelzőn feltűnő kép. A többiek csak a válla mögül mertek kikukucskálni. A kijelzőt figyelve Billi fölhúzta az ajkát, jól szemügyre vette és megtapogatta a fogait, nekiállt nyomkodni az arcát, és az orrára is rábökött. Vélez del Burgo kacagva figyelte.
VÉLEZ del BURGO 2014-ben, év elején érkezett a lwirói központba. Ötvenöt csimpánz élt akkoriban a menhelyen. „Mindig is az volt a vágyam, hogy emberszabású majmokat védelmezzek”…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. októberi lapszámában.
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
A stressz új tudománya
A stressz szervezetünk védekezőmechanizmusa, minden életkorunkban befolyásolja egészségi állapotunkat. Egyre többen vizsgálják, miként zajlik ez a folyamat.
Fengéknek malacuk van
A kínai repülőtéren hagyott malacot egy nyugdíjas fotográfus és családja fogadta be. Piggy fotóról fotóra gyarapodott, és bizony szép nagy lett.
AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti
A Földön kívüli élet nyomait fürkésző csillagászok részletesebb képet kapnak a világűrről, és újraértékelhetik a begyűjtött adatokat, hátha valami elkerülte a figyelmüket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
