Mindenáron nem kell ásni

ÍRTA: BALÁZS ZSUZSANNA
FÉNYKÉPEZTE: KURUCZ ÁRPÁD

A modern régészet egyik haszonnal alkalmazott módszere, a légi felderítés nem kevés olyan emléket, körzetet feltárt már, amelyeket talajszintről bajosan lehetett volna észrevenni.

A valóságban is olyan a régészet, mint az Indiana Jones-filmekben?

Mi is megoldatlan kérdésekre keressük a válaszokat. Még ha nem kell is kannibálok vagy legördülő sziklatömbök elől menekülnünk. A munkám így is nagyon izgalmas. A mai régészet amúgy gyakran nemhogy az Indiana Jones-filmekre, de az egy évszázaddal ezelőtti régészetre is már legfeljebb csak nyomokban hasonlít.

Milyen tekintetben?

A régészet közismert, klasszikus változatában mindenféle fantasztikus lelőhelyeken, egzotikus helyszíneken tömérdek tárgyat vagy csontmaradványt találnak, ősi temetkezési helyeket, rég feledésbe merült települések maradványait tárják fel. Ami tárgyat ott összegyűjtenek, a restaurátorok mindet visszaállítják eredeti pompájába, és aztán múzeumokban lehet gyönyörködni a kincsekben. Manapság viszont a technológiai fejlődésnek köszönhetően már nemcsak az ecset meg a spakli a fő munkaeszközünk; az ásatáson túl is nagyon kiszélesedett vizsgálati módszereink tárháza. Geo-fizikai és magnetométeres módszerek, talajradar, 3D-szkenner és mindenféle más okos műszerek, radiokarbon- és DNS-vizsgálatok, elemzőszoftverek segítségével egyetlen ásónyom nélkül is nagyon sok mindent kideríthetünk arról, hogy mi bújik meg a földben, és hány éves lehet, ami odalent van.

Akkor tehát ma már nem is ásnak?

Az ásatás mindig is része lesz a régészeti munkának, de egy sor kutatási kérdésben már nem az egyetlen, sőt talán nem is a legfontosabb módszerünk. Ha már a kincskeresésről beszélünk: a lakatlan tájakon, szántókon, mezőkön, réteken, kaszálókon egyébként nem is feltétlenül csak régészek találnak kincseket, hanem a lelkes amatőrök is. A régészek több okból is bevonják munkájukba a laikusokat. A fémdetektoros kereséssel például jóval nagyobb területet le lehet fedni, ráadásul az illegálisan fémkeresőzők egy részét át lehet állítani, be lehet csatornázni a régészetbe. Az utóbbi években például a tatárjáráshoz kapcsolódó kincs- és éremleletek kerültek elő civilek révén, és bővítették ismereteinket. Az akkoriak valóban ástak el kincseket menekülőben, azt remélve, hogy egyszer visszatérhetnek. A tatár-járás pusztításának mértéke jól látható abból is, hogy néhol nem kevés ilyen leletre, elrejtett értékre bukkantunk, amelyekért hajdani tulajdonosuk már sohasem jöhetett vissza.

Ma hogy dolgozik a terepi régész?

Sokféle terepmunka létezik. A régészeti munka szinte minden esetben terepbejárással kezdődik. A szántóföldeken például, miután az eke megforgatja a földet, kerámiák, fémből készült eszközök darabkái kerülhetnek elő…

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2021. novemberi lapszámában.