Ellentétek

A világjárvány kitörésekor az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, António Guterres azonnali globális tűzszünetre szólított fel. „Ideje véget vetnünk a háborúknak, konfliktusoknak és karöltve küzdenünk az emberiség megmentéséért” – jelentette ki. Felhívása süket fülekre talált, bár a pandémia a földkerekség minden lakóját ugyanúgy fenyegette, a harcok csak nem csitultak.
Már két esztendeje tart a járvány, és ebben a két évben is több tucat fegyveres konfliktus dúlta a világot. Az ellentétek hátterét kutató ACLED szervezet 2016 óta vezetett kimutatása szerint
évről évre százezernél több áldozatot szednek világszerte a harcok, lázadások, robbantások, tiltakozó megmozdulások és a civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmények.

Tavaly a tálib erők lerohanták Afganisztánt, húsz év múltán visszakerültek a hatalomba. A Hamász rakétákkal lőtte Izraelt, mire az légi csapásokat mért a Gázai övezetre. Etiópia és Tigré tartomány között változatlanul dúl és súlyos éhínséggel fenyeget a háború.

Az Egyesült Államokban tüntetők hada rohamozta meg a Capitoliumot. A főleg fekete amerikaiak sérelmére elkövetett rendőri erőszak, több esetben emberölés hírére Amerika-szerte tömegesen tódultak az utcákra a tiltakozók. De a harcok, természeti csapások és éhínség elől menekülő haitiak is leginkább erőszakkal szembesültek az Egyesült Államok határán.

Térdelve tiltakoznak a tüntetők a húszéves Daunte Wright halála miatt Brooklyn Center rendőrkapitánysága előtt.

Forrás: David Guttenfelder

A részletek helyről helyre különböznek, mert mindenütt más a kulturális közeg, és a szembenálló felek más-más célokért harcolnak. Afganisztánt a tálibok két évtized után újra konzervatív iszlám állammá szándékoznak tenni. A mianmari hadsereg nem hajlandó átengedni a hatalmat a választás győzteseinek. Izrael és Palesztina területén – nagyon leegyszerűsítve – az a kérdés a viszályok forrása, hogy ki jogosult a régióban élni. Etiópiában hosszú éveken át lappangó politikai ellentétek törtek a felszínre, torkolltak háborúba. Az Egyesült Államokban a hatalomhoz és a létbiztonsághoz való egyenlő jogok kérdése került az új keletű konfliktusok középpontjába. Ahol a legvadabbak az indulatok, ott hasonló a taktika: brutális fellépés, a másik fél kiéheztetése, nemi erőszak. Lynsey Addario idestova jó húsz éve és már vagy tucatnyi országban dokumentálta képein a harcok, konfliktusok mozzanatait. Sokszor látta, hogy fegyverként vetik be a nemi erőszakot.
A módszer borzalmas, a következmények pedig haragot, újabb ellentéteket szülnek, szétdúlják a közösséget. Épp ez a cél. Apja-anyja, férje gyakran látni sem akarja többé, eltaszítja a megerőszakolt nőt, így családok bomlanak fel. Tigré tartományban az etióp és eritreai katonák szörnyű kegyetlenséggel bánnak a tigrinya nőkkel, nem ritka, hogy megerőszakolják őket. Addario a polgári lakosság szenvedéseiről, megpróbáltatásairól tudósít. Beszélt tigrinya nőkkel, akik elszöktek fogvatartóiktól – illetve volt, akit egy idő után szabadon engedtek –, és az akkor még a kormányerők kezén lévő tartományi székhely, Mekele kórházában kerestek menedéket. „Minden konfliktusban vannak azért békés pillanatok és aránylag biztonságos menedékhelyek, ahol megpihenhet az üldözött. Ezekkel a nőkkel egy ilyen pillanatban találkozhattam, így volt  lelkierejük elmesélni, milyen borzalmak estek meg velük” – mondja Addario, hozzátéve: könnyekkel a szemében hallgatta őket. „A szenvedéseiken, a fájdalmukon nem tudtam enyhíteni.
Egyetlen módon segíthettem nekik és a többieknek is, akiket az évek során fotóztam: azzal, hogy ország-világ előtt feltárom, megmutatom a történetüket”…

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2022. januári lapszámában.