Bolgár népi rítusok két világ között

ÍRTA: IGLIKAM ISKOVA
FÉNYKÉPEZTE: EVO DANCSEV

A vad rituálé igencsak kizökkentette ritmusukból a falusi mindennapokat. A fotográfus Dancsev Szófia  mellett, Pernik falucskában, a kulturális világörökség részeként számontartott januári ünnep, a szurova idején lett tanúja a felejthetetlen jelenetnek. A jelmezes ünnep ősi hagyomány Bulgáriában, de másutt is tartanak Európában ilyen farsangi parádét: Magyarországon a busójárás, Litvániában az užgavėnės, Csehországban a masopust, Romániában a capra hasonló ünnep. Mindnek megvan a maga sajátos jelrendszere és hangulata, maskaráiban, jelmezeiben, rítusaiban is mindegyik különbözik a többitől.

A bulgáriai szurova maszkos felvonulói más-más alakokat személyesítenek meg, de van egy közös nevük: mindannyian kukerek. Ijesztgetik, ám közben mulattatják is a nézősereget, óriási kedvvel és odaadással elevenítik fel a pogány népszokás mozzanatait. Bulgária-szerte faluhelyen és városi fesztiválokon is lelkesen ápolják a régi hagyományt, a téltemetés, az átváltozás, az újjászületés ünnepét. Ilyenkor a városlakók közül is sokan utaznak haza a szülőfalujukba, hogy gyerekkori otthonukban maskarát öltve részesei lehessenek a szilaj mulatságnak.

Jó ideig Evo Dancsev is városban élt, így most Pernikben elvarázsolta a szurova már-már nem is e világi hangulata, ember és természet szoros viszonyának vad megtestesülése. A természet, amelyet már régóta fotózott, végül elcsábította: vidékre költözött. Azóta nagy odaadással fotózza a maskarás rituálékat és a hagyományőrzőket.

Minden szereplő maskara, maszk mögé bújik, mert így rejtve, mégis szabadon mozoghat a való világ és a képzelet birodalma, élők és holtak, múlt és jelen között. A hagyományhű kukerjelmez hozzávalói: állatbőr, szarvak, fogak, tollak és faragott fa. Alkalmasint az arcukat is kipingálják a résztvevők. A maskara „megfosztja őket valódi énjüktől, természetfeletti lénnyé varázsolja őket, így képessé válnak arra, hogy átjussanak a szellemek világába, és szót válthassanak velük” – magyarázza a részleteket Dancsev. A tájegységenként különböző jelmezek hol kifejezetten félelmetesek, hol inkább mókásak, tréfásak: állatot, szörnyet, ördögöt mintáznak, vagy akár emberalakot – menyasszonyt, vőlegényt, doktort, nővérkét, nagyanyót, nagyapót. Bulgária nyugati részén a szurvakar néven is emlegetett kukerek állatbőrt vagy színes rongyokból összetoldott jelmezt öltenek, keleten inkább afféle lepelbe öltöznek. Akad, aki ehhez még fakardot, pásztorbotot vagy éppen fanyelű felmosófát is ragad. A kisebb-nagyobb kolompokkal teleaggatott öv is szinte kötelező összetevő; úgy tartják, a kolomp hangja tisztít, nem mellékesen hidat teremt élők és holtak között…

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2022. márciusi lapszámában.