Gyümölcsevő elefántok
A gaboni park vadonában mind tikkasztóbbak az éjszakák, alig hull csapadék, egyre kevesebb gyümölcs terem a fákon – ínség várhat a már most is súlyosan veszélyeztetett erdei elefántra.
ÍRTA: YUDHIJIT BHATTACHARJEE
FÉNYKÉPEZTE: JASPER DOEST
A gaboni esőerdő az erdei elefántok egyik legutolsó menedéke. Állományukat az orvvadászat vészesen megtizedelte az utóbbi évtizedekben. A szavannákon honos afrikai elefántnál kisebb termetű, titokzatos erdei elefántok nesztelen léptekkel, szellemekként róják az erdei csapásokat időtlen idők óta. Fűvel, levéllel, gyümölccsel táplálkoznak. Az évszaktól függően ugyanolyan módszeresen keresik az ennivalót, mint ahogy annak idején gyűjtögető őseink tették: mindig azokat a fákat keresik fel, amelyeken nagy valószínűséggel éppen érik a gyümölcs.
Az erdei elefántnak éppen úgy szüksége van a vadonra az életben maradáshoz, mint sok lopéi fának a gyümölcsevő, magokat trágyájukkal széthordó elefántokra. Egyik-másik fának olyan kemény a gyümölcse, hogy csak az elefánt tudja megemészteni. Ez a kölcsönös függés nyilván a távoli múltban, a törzsfejlődés során alakult ki.
Noha a Lopé Nemzeti Park távol esik a világ nyüzsgésétől és zajától, alig háborítja ember, ökoszisztémája láthatóan egyre nagyobb bajban van. A kutatók szerint a globális felmelegedés okolható azért, hogy sok itteni fa már alig terem gyümölcsöt, és emiatt lesoványodnak, éheznek az erdei elefántok. Mivel bizonyos fák túlélése kifejezetten a park elefántjaitól függ, az elefántállomány sínylődése hosszú távon már az egész lopéi vadon fennmaradását veszélyeztetheti.
„A Lopé Nemzeti Park környéke ugyan gyéren lakott, de a vadvilág itt is megszenvedi az emberi tevékenység káros hatásait, főképpen a klímaváltozást” – fejtegeti Robin Whytock, a skóciai Stirling Egyetem környezetkutatója, aki munkatársaival 2020-ban a Science magazin hasábjain is beszámolt lopéi tapasztalatairól…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2022. májusi lapszámában.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Denevérek: igaz szerelmi történet
Sokan irtóznak tőlük, de olyanok is vannak, akik beleszeretnek a denevérekbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
