Újkőkori gigaprojekt brit földön
Stonehenge egyáltalán nincs egyedül, új felfedezések bizonyítják, hogy a kőkorszakban rövid idő alatt roppant cölöp és kőegyüttesek sora épült brit földön.
ÍRTA ROFF SMITH
FÉNYKÉPEZTE: REUBEN WU ÉS ALICE ZOO
Britannia déli részén valami roppant horderejű dolog történt az újkőkor utolsó szakaszában. Bármi volt is az, vallási felbuzdulás, technikai forradalom vagy talán a közelgő változások előszele, elképesztő építkezésekre sarkallta az akkori idők emberét. Fémszerszámuk még nem volt, a kerékről mint találmányról sem tudtak, a lovakat sem fogták még munkára, mégis megdöbbentően rövid idő, talán egy évszázad alatt roppant kőköröket, hatalmas cölöpsáncokat és állókövekkel szegélyezett sugárutakat építettek. Mindeközben kidöntötték az erdők legnagyobb fáit, és több millió tonna földet mozgattak meg. „Mondhatni, megszállottan építkeztek; egyre nagyobb, mutatósabb és összetettebb építményegyütteseket emeltek” – fogalmaz Susan Greaney régész, az English Heritage műemlékvédő társulás tagja. Az újkőkori építési láz leghíresebb alkotása, az irdatlan megalitok, kőtömbök együtteséből álló Stonehenge minden évben látogatók millióit csábítja a Salisbury-síkságra.
A legelső ismert írásos forrás, amelyben Stonehenge-ről olvashatunk, egy középkori történetíró nevéhez fűződik: Huntingdoni Henrik 1130 táján Anglia egyik csodájaként számolt be Stonehenge-ről, megjegyezve: nem tudni, miként és miért épült.
Azóta kilenc évszázad telt el, és teóriák egész sora született. Volt, aki azt feltételezte a Nap égi mozgásához képest tájolt monolitkörről, hogy az ókori Róma lakóinak keze munkája, és volt, aki a druidákkal, a vikingekkel, a szászokkal vagy éppenséggel Merlinnel, Artúr király varázslójával hozta összefüggésbe Stonehenge-et.
Ám minden teória közül a legvalószínűbb okfejtés a legdöbbenetesebb: ha igaz, Stonehenge-et egy réges-rég tovatűnt nép építette. Semmiféle írásos emlék, még legenda sem maradt utánuk; csak imitt-amott előkerült csontmaradványok, cseréptöredékek, kőből pattintott és agancsból faragott szerszámok meg a maguk idejében talán Stonehenge-nél is monumentálisabb, rejtélyes építményeik tanúsítják, hogy ez a nép létezett.
Az egyik legelképesztőbb ezek közül a Mount Pleasant-i megahenge: a Stonehenge-nél háromszor nagyobb, nem kevesebb mint 1200 méter átmérőjű, kör alakú árokkal és töltéssel övezett építményegyüttest két folyam, a Frome és a Winterborne között húzódó fennsíkon ásták szarvasagancsból faragott csákánnyal és marhacsont lapáttal, a kör közepére közel két méter átmérőjű, jó 15 tonnát nyomó tölgyfa oszlopokat állítottak.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2022. augusztusi lapszámában.
Fengéknek malacuk van
A kínai repülőtéren hagyott malacot egy nyugdíjas fotográfus és családja fogadta be. Piggy fotóról fotóra gyarapodott, és bizony szép nagy lett.
AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti
A Földön kívüli élet nyomait fürkésző csillagászok részletesebb képet kapnak a világűrről, és újraértékelhetik a begyűjtött adatokat, hátha valami elkerülte a figyelmüket.
AI: már agyműtétek során is segítheti a sebész munkáját
A koponya felnyitva, az óra ketyeg. Az agysebészek már forradalmian új módszerrel vizsgálhatják az agy pillanatnyi állapotát.
AI segít megfejteni az ókori népek titkait
Az új AI-eszközök birtokában már azokat a rendkívül sérülékeny papirusztekercseket is elolvashatják a kutatók, amelyeket eddig nem mertek szétbontani. Lehet, hogy a mesterséges értelem fejlődése újraírja majd egész történelmünket.
Mesélnek a víz alatti erdők
A folyó mentén élő helyiek tárják fel a brazíliai ökológus előtt az Amazonas titkait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
