India energiája: hatalmas a tét
Sikerül-e Indiának visszafognia a szén-dioxid-kibocsátást úgy, hogy egyre népesebb középosztályának energiaéhségét is ki tudja majd elégíteni? Egész bolygónk jövője függhet ettől.
ÍRTA: YUDHIJIT BHATTACHARJEE
FÉNYKÉPEZTE: ARKO DATTO
Párás reggelre ébredt 2021 szeptemberében India középső részén Madhja Prades állam népe.
Chetan Singh Solanki kilépett az immár tíz hónapja lakhelyéül szolgáló buszból, és besétált a raiseni középiskolába, annak is a nagytermébe, ahol már kétszáz diák, tanár és tisztviselő várta.
A mumbai Indiai Műszaki Intézet, az IIT napenergia-hasznosítással foglalkozó professzora jó negyvenes, vékonydongájú, fiús küllemű férfi. Már a mosolyával is sokakat megnyer az energiatakarékosság ügyének. 2020 végén szabadságot vett ki, mert úgy döntött: a következő tizenegy évben körbeutazza Indiát, és a klímaváltozás elleni harcra buzdít. Országjáró busza már önmagában is a megújuló energia hasznát hirdeti: a világítás, a tetőventilátorok, a számítógépek, a tűzhely és a tévékészülék működtetéséhez is napelempanelek termelik az áramot.
Miután köszöntötték az iskola színpadán, és átadták neki a virágfüzért, Solanki meghökkentő
kezdéssel indított: „Úgy látom, tizenöt ventilátor pörög a mennyezeten. Kint hét ágra süt a Nap, itt bent mégis rengeteg lámpa ég. Tényleg kell ennyi ventilátor és lámpa? Kapcsoljunk le egypárat, hátha azok nélkül is megleszünk!”
Lekapcsolták minden második lámpát és ventilátort. Érezhetően melegebb és sötétebb lett a teremben. „Szerintem elég ennyi fény, így is látjuk egymást. Kit zavar, hogy kevesebb ventilátor működik? Ki érzi úgy, hogy itt a világvége?” – kérdezte Solanki nagy nevetés közepette. Az Energy Swaraj, vagyis az energia-önellátás szószólója, Solanki két irányt tart lényegesnek, és hirdet honfi társai előtt. Az egyik a fogyasztás visszafogása útján elérhető energiatakarékosság; erről az iskola színpadán is sokat beszélt. A másik pedig a megújuló energiaforrások, egyebek mellett a napenergia hasznosítása, mert ezt az irányt követve a települések önellátóvá válhatnak.
India a következő évtizedben sem tér le a gyors gazdasági növekedés útjáról, népessége pedig
várhatóan eléri a másfél milliárdot, így üvegházhatású gázokból is még sokkal többet bocsát majd ki. „Hajszoljuk a gazdasági növekedést, és közben átalakítjuk a Föld klímáját, méghozzá
egyre gyorsabban. Szeretnénk azt hinni, hogy fogyasztásunk következmények nélkül növelhető, bolygónk erőforrásai azonban végesek. Az utánunk következők nagyon meg fogják szenvedni, ha nem váltunk irányt” – szögezte le Solanki.
Chetan Singh Solanki egy kis faluban nőtt fel, családjában ő az első diplomás. Az IIT-ben napelemfejlesztő központot létesített, Energy Swaraj néven indított alapítványában lányokat-asszonyokat tanítanak a napelemes lámpák és tetőre rögzíthető napelempanelek összeszerelésére és árusítására. Három éve Solankinak eszébe jutott: körútra indul ő is, akárcsak Gandhi tette, mikor annak idején 25 nap alatt 388 kilométert gyalogolt, tiltakozásul a brit fennhatóság ellen.
Paradox gondolatnak tetszhet, hogy Solanki még önkorlátozóbb életre buzdít, hisz Indiában
eleve igen alacsony az egy főre jutó fogyasztás. Ám az eszme mégis segíthet – nem is keveset – abban, hogy India minél kevésbé járuljon hozzá a globális fölmelegedéshez. Ha az ország gazdasága továbbra is ilyen ütemben bővül, a középosztálybeliek száma 2030-ra megduplázódhat, elérheti a 800 milliót. Tömegek lábalhatnak ki a nyomorból, csakhogy velük a fogyasztók köre is sok millióval bővül, mert mindenki tágasabb otthonra, klímaberendezésre, minőségi árukra és autóra vágyik. És persze a sokmilliós tömeg gyorsan növeli majd az ország „szénlábnyomát”…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2022. szeptemberi lapszámában.
Fedezzük fel az igazi Amazóniát!
Öt évszázados tévképzeteket oszlat el végre a tudomány a földkerekség legnagyobb esőerdejével kapcsolatban.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
