Törzsi gyűlés

Írta: Hiver’t-Klokner Zsuzsanna
Fényképezte: Végh László

Augusztusban komoly felzúdulást váltott ki sokakból, hogy a kormány az energia-vészhelyzetre hivatkozva olyan rendeletet [287/2022. (VIII. 4.)] adott ki, amely nagymértékben felpuhítja a korábban hatályos erdőtörvényt. A módosítások indoka, hogy a fűtési szezon előtt szükséges volna növelni a rendelkezésre álló tűzifakészleteket. Erdőökológus és energiagazdálkodási szakértők magyarázzák el, hogy milyen hatásai lehetnek az új rendeletnek.

A saját szakterületük alapján mit tartanak a legkomolyabb problémának az erdőkre vonatkozó új kormányrendeletben?

GÁLHIDY LÁSZLÓ: Hármat is kiemelnék: az első a lazítás, amely a teljes vegetációs időben lehetővé teszi a fakitermelést. A zöldellő erdőben fát vágni évszázadokig tabu volt. Elődeink a fát téli időszakban termelték ki, hiszen akkor megáll a növények nedvkeringése, a fagyott talajon kevesebb sebzést okoz a kitermelt rönkök vonszolása, a favágás nem bolygatja fel a fészkelő madarak és más állatok élőhelyét. A tavaszi fakitermelés viszont a teljes erdei élővilágot zavarná. A második: a természetvédelmi törvény előírta, hogy ha védett területeken egy idegenhonos állományt kitermelnek, akkor a helyét őshonos fafajokkal kell felújítani. Az új rendelet ezt is felpuhította, akác helyén lehet akác, ami azt jelenti, hogy ha két éven belül visszavonják ezt a rendeletet, de valahol egy akácerdő helyén már elkezdődött egy új akácerdő létesítése, az még 40-50 évig velünk marad. És a harmadik: sor kerülhet tarvágásra az állami, magas természetességű, közjóléti és védelmi rendeltetésű erdőkben is, amelyeket eddig kiemelten védett a 2009-es erdőtörvény.

ASZALÓS RÉKA: Tudni kell, hogy már az eddigi erdőtörvény is sokat megengedett a gazdálkodóknak. A legtöbb hazai védett területen, őshonos állományban is lehetett 3 hektáros vágásterületekkel dolgozni (ez nem tarvágás, hanem úgynevezett fokozatos felújítóvágás), de az új rendelet még visszalép néhány évtizedet, mert megengedi, hogy a legszebb, legféltettebb, legértékesebb erdőkben: az idős erdőterületeken, a szigorúan védett területeken és az erdőrezervátumokban is lehet tarvágást végezni. Ráadásul annak területi korlátját is felemelte 3-ról 5 hektárra. Nemcsak arról van szó, hogy ezek az utolsó, kis
területű foltok a biodiverzitás őrzői, hanem rendkívül nagy a rekreációs értékük is: ezekért az erdőkért mennek az emberek kirándulni. Az az érthetetlen, hogy miképpen jutottunk el idáig – az egész világ kezdi megérteni, mennyire értékes az erdő a klímaváltozás enyhítése szempontjából, rekreációs értelemben és a biodiverzitás védelmében, és akkor nálunk minden egyeztetés nélkül jön egy rendelet, amely mind a három fontos szempontot keresztülhúzza.

MAGYAR LÁSZLÓ: Most mindenki azon gondolkodik, hogy honnan szerzünk több energiát, ha csökken vagy akadozik az import. Magyarország fosszilis energiahordozókban szegény, kőolaj és földgáz nem sok van, csekély mennyiségű lignit érhető el, ezt használja a Mátrai Erőmű, amelynek részben biomassza hasznosítására történő átalakítását 2026-ra tervezik. Megújuló energia viszont rendelkezésre állna bőven az erdei tűzifán kívül is: a biomassza vagy biogáz hasznosításához mezőgazdasági, ipari és kommunális hulladék, emellett nap-, szél- és geotermikus energia. Az erdők letarolása eleve rossz koncepció: az ész nélküli kitermelés helyett inkább arra kéne a fókuszt helyezni, hogy miképpen tudnánk kevesebb fát használni azokban az épületekben, ahol még fatüzelés van. Nagyon fontos az energiahatékonyság és az energiatakarékosság: a legjobb energia az el nem fogyasztott energia. Ennek kellene a vezérfonalnak lennie, amikor az energiatermelés és -fogyasztás koncepcióját átgondoljuk. Az épületeknek is hosszú az életciklusuk, akárcsak az erdőknek. Az energiahatékonyság arra utal, hogy mennyi energiát igényel az épület fenntartása, ami függ a hőszigeteléstől, a nyílászáróktól, a fűtőberendezéstől. Ha egy energiapazarló épületet mélyfelújítással hatékonnyá tesznek, akkor csökken az energiaigénye – nem a forrásoldalon kell több fát kitermelni, hanem a fogyasztói oldalon kell csökkenteni a fogyasztást. Ez lenne az előremutató koncepció. Magyarországon az épületállomány nagyon elavult, a fával fűtött
épületek talán még az átlaghoz képest is rosszabb állapotban vannak. Elszökik belőlük az energia, ezért pazarló a működésük, és emiatt sokkal több energiára van szükségük, mint egy korszerű épületnek. Az energiatakarékosság pedig a felfogásban, a hozzáállásban mutatkozik meg, abban, hogy az átlagemberek miként menedzselik az életüket. Jó példa erre, hogy nem 25 Celsius-fokra fűtik fel a lakásukat télen, hanem csak 20-ra – az ilyen módszerekkel
meg lehet felezni egy épület energiafogyasztását.

Az erdő sokrétű ökoszisztéma-szolgáltatásai között hol áll a rangsorban a tűzifa-kitermelés?

GÁLHIDY LÁSZLÓ: Helyről helyre változhat, hogy az erdő melyik szolgáltatása milyen jelentőséggel bír. Egy nagyváros körüli erdő, mint például Budapesten a Normafa és környéke, nem elsősorban tűzifaszerepet tölt be, hanem a rekreációs és levegőtisztító szerepe kiemelt jelentőségű. Olyan vidéken, ahol az emberek többsége fával fűt, ott a fa lesz az erdő legfőbb szolgáltatása; ahol pedig az erdőben vadászott állatok húsát fogyasztják, mint például Kanadában az őslakosok, ott ma is a vadhús vagy a gyümölcs, a gomba, tehát az élelemforrás. Ráadásul időben is változnak ezek az ökoszisztéma-szolgáltatások. Magyarországon hajdanán a tűzifa volt az elsődleges energiaforrás, később ezt a kőszén háttérbe szorította, mára pedig az energiát tiszta forrásból is nyerhetjük, például napelemekkel. Az egészen nyilvánvaló, hogy az erdők nem tudnak bármekkora faigényt kiszolgálni, ha esetleg a társadalom igénye növekszik is.

ASZALÓS RÉKA: Mind a józan ész, mind a tudományos kutatások azt mutatják, hogy a klímaváltozás korában az erdő klímavédelmi szolgáltatásának, vagyis a felmelegedést csökkentő hatásának van talán a legnagyobb értéke. Emellett az erdő árvízvédelmet nyújt, tisztítja a levegőt, és védi a talajt az erózióval szemben. Ezeket a védelmi funkciókat, az erdő önszabályozó szolgáltatásait kellene felértékelni. Most tűzifaként nézzük az erdőt, ez pedig annak a következménye, hogy évtizedekig elrontottuk az energiapolitikát…

A teljes interjút elolvashatja a magazin 2022. szeptemberi lapszámában.