Elmebajnok állatok

ÍRTA: YUDHIJIT BHATTACHARJEE

Már nyolc évenélek a kutyámmal, Charlie-val, aki angol véreb, de rém ügyetlen a szagalapú nyomkövetésben. Amikor hazaérek, mindig majd kibújik a bőréből, még akkor is, ha csak öt percre ugrottam le a zöldségeshez. Ha nevetek, hallom, ahogy a farka egyre-másra a padlóhoz koppan odaát, a másik szobában; amikor nem lát engem, akkor is örül, hogy örülök. Annak ellenére, hogy ilyen a kötelék közöttünk, gyakran kérdezem a feleségemet: „Szerinted szeret?” „Hát persze!” – válaszolja ő, csupán egy apró sóhaj kíséretében, ami kedves tőle ahhoz mérten, hogy unos-untalan megkérdezem ezt tőle. Ez a rituálé már-már mindennapos nálunk. Azon gondolkozom, Charlie vajon érti-e. És egy mélyebb kérdés is felmerül bennem: mennyire hasonlít az állatok elméje a miénkre? Ők is gondolkodnak, éreznek és emlékeznek, ahogy mi?

A szarka (akár a velük egyazon családba, a varjúfélék közé tartozó holló) átmegy a tükörteszten – ez az emlősökön kívül csak kevés állatnak sikerül. Ha a tükörben észrevesz a testén valami foltot, a szarka megpróbálja leszedni.

Forrás: TIM FLACH

Emberként még ma is kivételes lénynek látjuk magunkat, mintha alapvetően különböznénk minden más állattól. Pedig az elmúlt fél évszázadban más állatoknál is az értelem bizonyítékainak sorát fedezték fel a kutatók. Az új-kaledóniai varjak például ágakat tördelnek le, és azokkal piszkálják ki a rovarlárvákat a fatörzsekből. A polipok fejtörőket oldanak meg, és kövekkel barikádozzák el búvóhelyük bejáratát. Nincs többé kétségünk afelől, hogy számos állat lenyűgöző kognitív képességek birtokában van. De vajon többek-e kifinomult
robotoknál, amelyek célja csupán a túlélés és a szaporodás?

Bárány latolgatja, hogy a két szám közül melyiket válassza, melyiknek a felismerésére tanították meg. A juhok igazán jók ebben. Emlékeznek a már látott emberi arcokra is, ez igen fejlett társas képességet feltételez.

Forrás: EVGENIA ARBUGAEVA

Részben vadon élő állatokkal – például az elpusztult borját heteken át vonszoló kardszárnyú
delfinnel – kapcsolatos megfigyelésére alapozott tanulmányok hosszú sora mutat rá arra, hogy nem kevés másik állattal sokkal több a közös vonásunk, mint eddig gondoltuk. Az elefántok gyászolnak. A delfinek azért játszanak, mert jól szórakoznak közben. A polipok és tintahalak között jól elkülöníthető személyiségtípusokat találhatunk.

Igazi családtag David Scheel tengerbiológus megfigyelés céljából hazavitt egy polipot. Heidi, mert így nevezték el, családtagként élt velük. Reggelente, miközben Scheel a teáját kortyolta, Heidi jógapózban nyújtózkodott az akváriumában. Ha a család tévézett, ő is nézte velük a műsort.

Forrás: QUINTON SMITH, PASSION PLANET

A hollók reagálnak társaik érzelmi állapotára. Nem egy főemlős bensőséges barátságokat ápol. Némelyik állat – például az elefánt és a kardszárnyú delfin – idős egyedei megosztják az ifjakkal tapasztalataikat, tudásukat. Egyes állatok, például a patkányok, adott esetben kedvesek és empatikusak tudnak lenni.

Buborékgyűrűvel játszik a beluga a japán Hamada város egyik akváriumában.

Forrás: HIROYA MINAKUCHI, MINDEN PICTURES

Meglepően sokféle állatról, rendszertanilag olykor egymástól igencsak távoliakról derül ki,
hogy mély érzelmeik lehetnek; a kérdésben, hogy miként tekintünk a bolygónkat benépesítő élőlényekre, már-már kopernikuszi forradalom felé haladunk. Harminc éve a szakemberek többsége még nem tartotta érdemesnek az állati elmét arra, hogy tudományos vizsgálatnak vesse alá.

A Scotland’s Rural College szakemberei sertésekről készítenek fénygyűrűvel megvilágított fotókat. A képeket a Nyugat-angliai Egyetem szakértői egy algoritmus segítségével elemzik; vizsgálják a sertések mimikájának apró részleteit.

Forrás: EVGENIA ARBUGAEVA

Az Emory Egyetem etológusa, Frans de Waal a főemlősök viselkedését kutatta egész életében. Ő lett az állati tudat létezésének egyik legelső szószólója. Néhány évtizede, meséli, akadtak már kutatók, akik elfogadták, hogy némelyik állatnak lehetnek érzelmei, ám azt tagadták, hogy ezek az érzelmek hasonlíthatnak a mieinkhez, és így tudományos szemszögből jelentőségük lehet…

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2022. októberi lapszámában.