A hely, ahol az ifjú fáraó új otthonra lelt
Az új, Nagy Egyiptomi Múzeum Tutanhamon fáraó kincseinek pazar kirakata, a múltját visszakapni igyekvő nemzet monumentális jelképe.
ÍRTA: TOM MUELLER
FÉNYKÉPEZTE: PAOLO VERZONE
Nem ilyennek képzelnénk egy múzeumigazgatót, hiszen álcaruhában és katonai bakancsban jár be a munkahelyére. Atef Mofta vezérőrnagy valóban nem tipikus múzeumigazgató, ám a Nagy Egyiptomi Múzeum (angol rövidítéssel GEM) sem tipikus múzeum. Távolról nézve elterpeszkedő, posztmodern komplexum. Csúcsos sziluettjével a homoktengerben megfeneklett hajóra emlékeztet. Közelebb érve szemünkbe ötlik az oldalait ékesítő gúlamintázat, amely az alig másfél kilométerre magasodó gízai piramisok alakjára rímel. A mérnökvégzettségű Mofta vezérőrnagy egyenes tartású, mokány termetű, kefefrizurás, fürge járású, határozott férfi. Barátságos mosolya és önironikus megjegyzései mégis megkülönböztetik a nyársat nyelt katonai vezetőktől. Higgadtságát látva nem is hinné az ember, micsoda hatalmas teher nehezedik rá.
Az új múzeum a kormány presztízsberuházása. Húsz éve vágtak bele a gigászi vállalkozásba,
de az arab tavasz tüntetéssorozata és a koronavírus-járvány miatt sokéves késedelembe estek. Minthogy Egyiptomban a gazdasági teljesítmény nagyban függ az idegenforgalom bevételeitől, a régészet pedig igencsak szorosan összefonódik a nagypolitikával, Mofta vezérőrnagy és emberei parancsba kapták: ha törik, ha szakad, a GEM-nek átütő sikert kell aratnia.
Mofta a múzeum felé fordul, és már sorolja is az adatait: 45 ezer négyzetméteres alapterület,
tizenkét kiállítóterem, százezer műtárgy, több mint egymilliárd dolláros kivitelezési költség.
„És 99 százalékban kész” – szögezi le elégedetten. A múzeum beleillik a nagyszabású, látványos régészeti projektek sorába, amelyeket az egyiptomi kormány a közelmúltban támogatott. Így például ismét látogatható Luxorban a Szfinxek sugárútja, Sarm esz-Sejkben, Kairóban, Gurdakában és másutt is új múzeum nyílt.
Ugyancsak az állam finanszírozta 2021 áprilisában a „Fáraók aranyparádéjának” elnevezett
hivalkodó menetet: huszonkét királyi múmiát tettek ókori temetési bárkákat idéző járművekre, és a régi Egyiptomi Múzeumból a kairói utcákon nagy felhajtással átvitték őket az újonnan megnyílt Egyiptomi Kultúra Nemzeti Múzeumába. Az értékes szállítmányt Abdel Fattáh esz-Szíszi elnök fogadta, és ágyúlövésekkel köszöntötték. „A múmiaparádé felkeltette az egyiptomia figyelmét – jelenti ki Háled al-Anani, korábbi idegenforgalmi és régészeti miniszter. – Tudatosította, hogy mindnyájan egy nagyszerű kultúra örökösei vagyunk, és tisztelnünk kell elődeinket. A Nagy Egyiptomi Múzeum is ezt sugallja még hatásosabban: büszkeség, tisztelet, egység, erő.”
Korábban külön-külön minisztérium foglalkozott az idegenforgalommal és a régészettel, 2019-ben azonban egyesítették a kettőt. Nem egy egyiptológus fogadta elképedve a döntést, mondván, a régészet így a turizmus kiszolgálója lesz.
Azért a Nagy Egyiptomi Múzeumnak is akadnak bírálói. Egyesek attól tartanak, hogy inkább
a külföldi turistáknak, semmint az egyszerű egyiptomiaknak kedvez majd a GEM. Mások
csúnyának találják az óriási épületet…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2022. novemberi lapszámában.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Denevérek: igaz szerelmi történet
Sokan irtóznak tőlük, de olyanok is vannak, akik beleszeretnek a denevérekbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
