Így éljünk tovább egészségben

ÍRTA: FRAN SMITH
FÉNYKÉPEZTE: JASPER DOEST, DAVID GUTTENFELDER, NICHOLE SOBECKI és MELANIE WENGER

Nem tudni még, hogy kitalálunk-e valaha is, és ha egyáltalán, mikorra sikerül kidolgoznunk olyan sejtátprogramozó eljárást, amely az embernél is megadja, ami az egérnél oly jól sikerült. De már ma is többféleképpen küzdhetünk az öregedés ellen. A Harvard Egyetem T. H. Chan közegészségügyi Intézetének kutatói 123 219 egyesült államokbeli felnőtt több évtizedes adatai alapján öt olyan életmódbeli jellemzőt találtak, amelyek 14 évvel növelhetik a nők és 12 évvel a férfiak születéskor várható élettartamát. Nevezetesen: a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzése, az egészséges táplálkozás, a testmozgás, valamint a normális testsúly megtartása.

Arnold Camfferman kétezer méter magasból, szabadesésben tart a holland tengerpart mellett fekvő Ameland szigete felé. A 69 esztendős, de ma is aktív ejtőernyős-oktató már több mint 20 800 ugrásnál tart. „Még semmiképpen sem szeretném abbahagyni” – jelenti ki. Hogy mi a hosszú, egészségben eltöltött élet titka? „Az, hogy az életben mindig, mindig játszani kell.”

Forrás: JASPER DOEST (AARON MOLLOY KÖZREMŰKÖDÉSÉVEl)

 

Matt Kaeberlein, a Washingtoni Egyetem 51 esztendős patológusa 140 kilót készül emelni alagsori garázsában. Meggyőződése szerint a testmozgásnál nincs jobb módszer az időskori egészségromlás és fogyatékok megelőzésére.

Forrás: DAVID GUTTENFELDER

„Nem ajánlom ugyan, de ha valaki csak egyet akar választani ezek közül, a legjobb eredményt a testmozgással érheti el” – szögezi le a Washingtoni Egyetem öregedéssel és élethosszabbítással foglalkozó intézetének vezetője, Matt Kaeberlein patológus. Az 51 esztendős Kaeberlein tudósember, nem fitneszguru. A laboratóriumában kifejlesztett WormBot robotplatform párhuzamosan zajló kísérletek százainak adatait gyűjti egyidejűleg, és kiszűri azokat a tényezőket, amelyek nyilvánvalóan befolyásolják a Caenorhabditis elegans fonálféreg élethosszát. Kaeberlein mindemellett a rapamicin hatását is vizsgálja, éspedig kutyáknál. De bármennyire elfoglalt, hetente háromszor lemegy a garázsába, hogy fekvenyomással, guggolással, súlyemeléssel tartsa meg izomtömegét.

„Az ötven felettiek esetében az ülő életmódból származó izomtömeg-veszteség a későbbi betegségek egyik fő előjele” – mondja. A fitnesz szakértői vég nélkül vitatják, hogy melyik edzésprogram hosszabbíthatja meg leginkább az egészséges időskort. A dietetikusok is vitatkoznak: egyesek állítják, hogy az időben korlátozott étrend, mások szerint az időszakos
böjt, a ketogén, a vegán, a mediterrán étrend vagy valamelyik másik módszer válik be legjobban.

Csupasz turkálót vizsgál Rochelle Buffenstein, az Illinois-i Egyetem kutatója. Évtizedek óta tanulmányozza ezt a hosszú életű emlőst, abban a reményben, hogy sikerül eltanulni tőle különleges alkalmazkodási módszereit és így gyógyítani, megelőzni öregkorunk számos kórját-keservét.

Forrás: DAVID GUTTENFELDER

Sárga szárnyú denevér a biológus kezében. Testméretarányos élethosszát tekintve 19 emlős pipál le bennünket, közülük 18 denevér (a 19. pedig a csupasz turkáló). A denevérek akár halálos kórt okozó vírust is hordozhatnak úgy, hogy ők maguk nem betegednek meg.

Forrás: NICHOLE SOBECKI

Állatkísérletek igazolták, hogy a kalóriabevitel drasztikus korlátozása kitolja az élettartamot.
De azt már nehéz kimutatni, hogy ez az embernél is igaz-e. Az Egyesült Államok Öregedéskutató Intézete (NIA) két évtizede felmérést indított egy 25 százalékos kalóriacsökkentéssel járó étrend hatásait illetően. A résztvevőknek – jóllehet útmutatással, étkezésfigyelő szoftverrel, sőt egy ideig speciális ételekkel is ellátták őket – végül csak 12 százaléknyit sikerült lefaragni a kalóriabevitelükből…

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2023. januári lapszámában.