Karnyújtásnyira az örök ifjúságtól

ÍRTA: HIVER’T–KLOKNER ZSUZSANNA
FÉNYKÉPEZTE: KURUCZ ÁRPÁD

Nemzetközi szinten óriási a verseny az öregedés genetikai alapjának feltárásában. Ez a téma a legjelentősebb biológiai témák egyike, és kutatásában a magyar szakemberek is az élbolyba tartoznak. A Nature Communications folyóiratban várhatóan lapunkkal egy időben jelenik meg az ELTE Genetikai Tanszékének egyik, Vellai Tibor vezette kutatócsoportja által tíz évvel ezelőtt kezdett kutatási program fontos eredménye: a csoport által kifejlesztett módszerrel az öregedést okozó gének működése nagyszerűen vizsgálható, sőt akár ki is kapcsolható.

Élettartamunk jelentős meghosszabbításának mi a legfőbb akadálya?
Az, hogy egyelőre még nem ismerjük az öregedési folyamat mechanizmusát. Ám ennek a tudásnak a hiánya korántsem jelenti azt, hogy ilyen mechanizmus nem is létezik. A tudomány már ott áll a felismerés határán, amelynek tükrében – a mechanizmus blokkolásával – akár nem öregedő élőlényeket is elő tudunk majd állítani. Jelenleg azonban élettartamunk jelentős fokú növelése tekintetében az orvostudomány egyfajta zsákutcában toporog. Egyedi öregkori betegségeket igyekszik gyógyítani – ilyenek a daganatok
különféle típusai, a 2-es típusú cukorbetegség, a szöveti atrófia és fibrózis, sokféle neurodegeneratív elváltozás, például az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kór, valamint a különféle immunhiányos állapotok. Csakhogy ezek mindmáig túlnyomórészt gyógyíthatatlan betegségek. Hiába állnak rendelkezésre óriási anyagi forrásokkal kifejlesztett hatékony diagnosztikai műszerek és terápiás gyógyszerek, egyelőre nem lehet jelentősen növelni a ma 70-80 éves átlagos emberi élettartamot, holott genetikai potenciálunk elvileg ennél jóval hosszabb időt tenne lehetővé.

Hogyan lehetne érdemi előretörést elérni ezen a területen?
Tételezzük fel, hogy korlátlan erőforrásokat adnak a rákkutatásra, és ennek segítségével teljesen feltérképezik a daganatok molekuláris biológiáját. Ez elvezethet egy hatékony rákterápia kifejlesztéséhez, vagyis a rák gyógyítható betegséggé válna – ám az orvostudomány ezzel az óriási innovációval sem tudná az emberi élettartamot jelentősen növelni, mert így majd nem a rák, hanem valamelyik másik időskori betegség, például az Alzheimer-kór miatt fog az érintett páciens meghalni. Ám ha megismernénk az öregedési folyamat alapmechanizmusát, akkor ezt a folyamatot gátolva elvben az összes öregkori betegség kialakulását egyszerre késleltethetnénk, és így jócskán kitolhatnánk az egészséges
élettartamot. Ma már számos gyógyszergyár fejlesztésének homlokterében ez a problémakör áll.

Ön milyen indíttatásból választotta ezt a tudományterületet?
Az öregedési folyamat kutatásához szinte véletlenül jutottam el. Harmincas éveimben kezdtem el az autofágia vizsgálatát; ez a sejtek legfontosabb önemésztő folyamata, amelynek során lebomlanak az öregedést és öregkori betegségeket okozó molekuláris károsodások. Ebben az időben konferenciákon az Aging (Öregedés) szekciót hallgatva csak mosolyogtam magamban; kik azok az őrültek, akik ilyen kérdésekkel foglalkoznak, miért nem inkább az egészséges test kialakulása és működése foglalkoztatja őket?

Egyenes út vezetett az autofágia vizsgálatától az öregedés kutatásáig?
Az autofágia egyik fontos szabályozó tényezője az mTOR kináz fehérje (mechanistic target of rapamycin, vagyis: a rapamicin mechanisztikus célpontja). Az mTOR-működés-hiányos Caenorhabditis elegans fonalférgekről kimutattuk, hogy ezek a mutánsok háromszor tovább élnek, mint az mTOR-funkcióval rendelkező normális fonalférgek. Egyértelművé vált, hogy az mTOR kináz alapvető szerepet játszik az öregedési folyamat szabályozásában. Eredményeinket sikerült leközölnünk a Nature folyóiratban. A következő években igazoltuk, hogy az autofágia az öregedési folyamat szabályozásának egyik központi faktora. Azok az állatok, amelyekben az autofágia normális működését idős életkorban is biztosítottuk genetikai eszközökkel, tovább éltek a kontrollnál, de végül ezek is megöregedtek, majd elpusztultak. Ez azt jelentette, hogy az autofágia az öregedési folyamat szabályozásának egyik fontos tényezője, de nem azonos az öregedési folyamat mechanizmusával, annak kivitelező molekuláris gépezetével. Tíz éve kezdtük el az öregedési folyamat mechanizmusának, azaz elsődleges genetikai alapjának feltárását megcélzó kutatási projektünket…

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2023. januári lapszámában.