A népességrobbanás évszázada

ÍRTA: CRAIG WELCH

Ötven év sem kellett ahhoz, hogy megkétszereződjön: 1974-ben, az első népesedési világkonferencia idején még csak négymilliárdan éltünk a Földön, és csupán három világváros – New York, Tokió, valamint Mexikóváros – lakóinak száma haladta meg a tízmilliót. Ma viszont már harmincnál több ilyen várost tartunk nyilván. A népességrobbanás okai közismertek: fejlődik az orvoslás, javul a közegészségügyi helyzet, gyorsan nőnek a terméshozamok. Ennek eredményeképpen csökken a gyermekhalandóság, és egyre emelkedik a születéskor várható élettartam. A bécsi székhelyű Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA) demográfusai szerint az emberiség lélekszáma már ebben a században el fogja érni a 9,4 milliárd főt.
A seattle-i Egészségügyi Mérés- és Kiértékelésügyi Intézet (IHME) már 9,7 milliárdot jövendöl, az ENSZ szakértői a 10,4 milliárdot sem tartják kizártnak. Ám mindezek a számok elfednek egy igen fontos jelenséget: azt, hogy valamikor a 21. század második felében várhatóan véget ér a szakadatlan népességnövekedés, és új korszak kezdődik. „Abban nincs vita, hogy a világ népessége alighanem még a század vége előtt tetőzni fog” – szögezi le az ENSZ Népesedési Osztályának előrejelzési feladatait koordináló Patrick Gerland. Ma még gyarapodunk, de évszázadok, sőt évezredek után most először előállt az a helyzet, hogy a mai gyerekek és azok a felnőttek, akik szép kort érnek majd meg, tanúi lesznek annak, hogy az emberiség lélekszáma tetőzik, majd csökkenni kezd, és ennek ma még felmérhetetlen következményei lesznek.

Az ötesztendős Kong Niling látogatóban sanghai dédszüleinél, Lu Jinfunál és Zhou Yafennél. A házaspárnak három gyereke született, de az egykepolitika miatt unokájuk is három van csupán, és Niling az egyetlen dédunoka

Forrás: JUSTIN JIN

A termékenységi ráta és a várható élettartam változásait előrejelző adatok azt sugallják, hogy az egyes térségek más-más demográfiai pályát futnak majd be. A következő negyedszázadra előrejelzett népességnövekmény több mint felét csupán nyolc ázsiai, illetve afrikai ország adja majd, éspedig: Pakisztán, a Fülöp-szigetek, India, Egyiptom, Etiópia, Tanzánia, Nigéria és a Kongói Demokratikus Köztársaság.
Ezzel szemben legalább húsz ország, köztük Thaiföld, Spanyolország és Japán népessége 2100-ig akár a felére is zsugorodhat. Hogyan befolyásolhatják ezek a változások az emberiség jövőjét? Két igencsak eltérő pályán haladó ország, Kína és Nigéria példáját vizsgálva sok mindent kideríthetünk.

A gyermekvállalással járó költségek olyannyira megnőttek, hogy a friss házas chongqingi Shi Lin és Guo Huanhuan csak egy gyermeket akar – vagy talán egyet sem.

Forrás: JUSTIN JIN

Kína évszázadok óta a földkerekség legnépesebb országa, de az ENSZ előrejelzése szerint valamikor 2023-ban India megelőzi. Kínában ugyanis a születési arányszám már az egykepolitika 1980-as bevezetése előtt csökkenni kezdett. Az ország gazdaságának döbbenetes mértékű növekedésével bővültek a nők tanulási és munkalehetőségei, így egyre többen halasztották el a gyermekvállalást, vagy mondtak le teljesen róla, miközben a szülőképes korú nők száma is csökkent.
Kína lakossága ma hosszabb életre számíthat, mint valaha, de 1,4 milliárdos népessége mégis csökken…

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2023. áprilisi lapszámában.