Évszakok megzökkent rendje
Mit árulnak el a madarak és a méhek a természet óraművének átállítódásáról? És hogyan érint ez majd minket?
ÍRTA: CRAIG WELCH
FÉNYKÉPEZTE: ELLIOT ROSS
Csípős, hideg este köszöntött Colorado állam közép-nyugati vidékeire. Anchor, a sárgahasú
mormota meglepő nyugalommal tűrte, hogy egy ember belenyúljon a szájába. A 11 hónapos hím rágcsáló kevéssel korábban sétált be a csapdaként kihelyezett fémhálós ketrecbe. A két kutató DNS-mintát vett a kis szőrgombóctól, hogy kiderüljön, milyen gyorsan nő, gyarapszik.
A magashegyi réten 1962 óta figyelik a szakemberek a mormoták társas életét. Mostanában
azonban elsősorban az érdekli őket, miként hat a klímamelegedés a természet menetrendjére, és befolyásolja-e a mormoták egészségi állapotát.
Miután felébred téli álmából, a mormota nősténye hamarosan párosodik és ellik, nyáron meg
buzgón tömi a hasát, készül a következő télre.
„Vagy meghízik, vagy kimúlik” – fogalmazott a Kaliforniai Egyetem doktorandusza, Conner
Philson, miközben erősen fogta Anchort, nehogy a méretes metszőfogát bele találja mélyeszteni az ujjába. Philson kolléganője, az egyetem mesterszakosa, Mackenzie Scurka eközben DNS-mintát vett a mormota szájából, majd tolómérővel megmérte a mancsait. Philson közben köszönetet mondott kísérleti alanyának, hogy az nem spriccelte ránk az ürülékét. „Jobban örülök, amikor a csapdába ürítenek, nem mi kapunk belőle.” A mormoták viselkedése változik.
A globális fölmelegedés miatt már sokszor egy hónappal korábban felébrednek téli álmukból, és emiatt hamarabb kell táplálék után nézniük. A legtöbb, mint Anchor példája is mutatja, így is szépen, egészségesen felcseperedik. Ha ugyanis korábban ébred, több ideje jut táplálkozni, testesebb lesz, és több ivadéka születhet. Tehát úgy tűnik, hogy hasznot tud húzni a környezeti viszonyok változásából. Ám szinte bizonyos, hogy ő inkább kivétel, aki ugyebár erősíti a szabályt.
A természetben minden az időzítésen múlik. Az énekesmadarak tavaszi kórusának felharsanásától a pisztolyrák első kattanásáig minden fontos ökológiai mozzanatnak megvan a maga megfelelő ideje. Annak például, hogy mikor kezdődik és fejeződik be a virágzási időszak, a tojásrakás, a szaporodás vagy a vonulás, legyen bár a helyszín a mongol puszta, az Arab-tenger vagy Costa Rica esőerdeje. Hosszú evolúciós folyamatok vezettek idáig, ám a klímaváltozás most mindent felülír…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2023. áprilisi lapszámában.
Középkori szörnyek életre keltői
Így tökéletesítik a mai mesterek a kőmegmunkálás ősi technikáját, és alkotják újjá egy angliai katedrális hajdanvolt szépségét.
Évmilliók titkát őrző barlangok
Egy vakmerő klímakutató feltáratlan üregekbe hatolt be Grönland északi részén. A barlangok kövei nem csak a régmúltról tudósítanak; a jövőt, a globális felmelegedés várható alakulását is sejtetik.
Nagyon látni akartam apám lepkéit
Fotósunk mindent elkövetett, hogy megtalálja a világ egyik legritkább lepkéjét, mert azt a lepkét az ő apja után nevezték el.
Imádott és utált csörgőkígyók
A megújhodás jelképeként tisztelik, az alvilág hírnökeként kárhoztatják. Vadásznak rá, a képzelet sötét bugyraiba száműzik. Sikerül-e eloszlatni a félelmeket, még mielőtt végleg kiirtjuk a legendás csörgőkígyót?
Bemutatjuk az erdők apró gondozóit
Hangyák sokadalma lövelli a potrohvégükön nyíló méregmirigy savtartalmú váladékát a fenyegető ellenség, jelen esetben Ingo Arndt fotós asszisztense felé, aki a hatás kiváltása érdekében egy szövetdarabot lengetve ingerelte bolyuk mellett a Formica polyctena fajhoz tartozó vöröshangyákat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
