Fogas kérdés: a cápamentés

Veszélyeztetett fajú cápákat már világszerte számos tengeri akváriumban szaporítanak, majd telepítenek az óceánba. Bátor vállalkozás, de lesz-e igazi haszna?

ÍRTA: CRAIG WELCH
FÉNYKÉPEZTE: DAVID DOUBILET és JENNIFER HAYES
Nesha Ichida türkizkék vizű lagúnában térdel az indonéziai Raja Ampat-szigeteknél, és gyengéden ringat egy cápabébit. A kezei között ficánkoló állatka olyan, mintha kisgyerek rajzolta volna. Sötét foltok, halvány csíkok és körök futnak végig karcsú, izmos testén, hosszú farkán. Ő egy tizenöt hetes zebracápa. Mint minden zebracápa, petetokban, közkeletű nevén „cápatojásban” fejlődött. Csak éppen a tojás Ausztráliában termékenyült meg, onnan jutott repülőn Indonéziába, és egy új cápanevelő intézetben kelt ki. A fiatal zebracápa szüleit még évekkel korábban fogták be Queensland északi részén, ahol rengeteg a zebracápa. Itt, Raja Ampatban, nagyjából 2400 kilométerre északnyugatra azonban a zebracápákat lényegében kipusztította a globális cápakereskedelem. A kutatók 2001 és 2021 között több mint 15 ezer
órát töltöttek kereséssel, de csak három egyedet találtak.


Ez a cápabébi egy forradalmi gondolat szülötte. A világ tucatnyi nagy tengeri akváriumának szakértői egyöntetűen úgy vélik, hogy a veszélyeztetett cápák és ráják több fajának fogságban való szaporítása és az ivadék szabadon engedése glóbuszunkon mindenütt segíthet a tengeri ragadozók és ezáltal közvetve az óceánok megmentésében. A zebracápa lett a bátor vállalkozás első alanya, és éppen Ichida, az indonéz tengerbiológus engedte szabadon az első kiscápát.

Egy forró januári napon a Wayag-szigetek kúpos mészkő hegyeinek árnyékában, vagy 140 kilométerre a legközelebbi várostól, a hajón állva figyeltem a fiatal cápát, ahogy Ichida kezében tekergőzik. A máskor vidám és társaságkedvelő Ichida most csöndes volt, és visszafogott. Hónapokat töltött azzal, hogy felkészítse ezt a kiscápát az új életre. Nevet is adott neki. Ám most eljött az ideje, hogy búcsút vegyen Charlie-tól. Amint Ichida engedett a szorításán, a növendék cápa villámgyorsan eliramodott a homokos tengermély, a kifürkészhetetlen jövő irányába.


A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nyilvántartásába felvett tengeri növények és állatok közel 10 százalékát fenyegeti a kihalás. Közéjük tartozik a dugong, a szivárványos fülcsiga, és sajnos egyes géb-, sziklahal-, tonhal-, korall- és bálnafajok is ide sorolandók már.
Ám kevés állatcsoport fogyatkozik olyan gyors ütemben, mint a cápa- és a rájafélék megannyi faja. Noha 420 millió éves evolúciójuk alatt négy tömeges kihalást is túléltek, a gerincesek közül napjainkban a porcoshalak kihalási rátáját csak csak a kétéltűeké haladja meg. Nicholas Dulvy, a kanadai Simon Fraser Egyetem szakértője és kollégái kimutatták, hogy immár a cápa- és rájafajok 37 százaléka a kihalás szélére jutott…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2023. júliusi lapszámában.