Két kézzel formált világ
Milyen lehetett Kína a szupervárosok és megagyárak kora előtt? Erről ír tudósítónk, aki eddig 19 ezer kilométernyi gyalogutat tett meg planétánkon.
ÍRTA: PAUL SALOPEK
FÉNYKÉPEZTE: ZHOUNA és GILLES SABRIÉ
Yunnan tartományban az utat, amelyet tapodtam, ugyancsak kézi erővel építették – éspedig háborús célokra. Yusan falu mellett, a burmai határnál kék kötényes, szorgoskodó emberhad mellett baktattam el. Bársonyvirágot takarítottak be többhektárnyi mezőről, hogy a virág olaját majd más illóolajokkal elegyítve hasznosítsák. A régi tengchongi út kínai szakaszát jártam, amelyet akkor éppen milliárdnyi lehullott virágszirom festett aranyszínűre. A tengchongi út rövidítő szakasz, a Burma Roadon, a második világháború hírhedett „burmai útján” vág le egy jókora hurkot. Kétszázezer yunnani férfi , nő és gyerek robotolt a Burma Road építésen, a háború poklában – az a fajta névtelen, szalmakalapos sereg, amelyet akkoriban előszeretettel mutogattak a hurráoptimista amerikai filmhíradókban. A munkálatok 86 esztendeje kezdődtek, az 1154 kilométer hosszú szakasz építésén éjt nappallá téve, szünet nélkül robotolt a nyomorultak tömege.
A Földteke egyik leginkább hegyes-völgyes és legcsapadékosabb vidékén, maláriától mételyezett tájon vezetett a nyomvonal, az út elkészülte azonban létkérdés volt – csak így juthatott hadianyag, élelem és gyógyszer a háború sújtotta Kínába.
Nem vitás: a Burma Road megépítése a legnagyobb műszaki-technikai teljesítmények közé tartozik, amellyel az emberiség minden idők legszörnyűbb háborújában előrukkolt. Tan Pei-Ying mérnök a The Building of the Burma Road (A burmai út építése) címmel megjelent emlékiratában érzékletes képet fest arról, hogy milyen nagy gonddal terítették a kézi erővel aprított murvát közel 1000 kilométer hosszan és 7 méter szélességben a három hegyláncon átívelő yunnani szakaszon, és rakosgatták rá „darabról darabra, egyesével az útburkoló kövek millióit” – írja az útépítésen gürcölő több százezer névtelen munkás döbbenetes erőfeszítéseiről.
A munkásoknak irdatlan mészkő hengereket is föl kellett vonszolniuk a sárlepte meredélyeken. Nem egyszer megesett, hogy megcsúsztak, a négy és fél tonnás monstrum elszabadult, és agyonlapította az útjába kerülőket. Mire az amerikai hadsereg útgyalukat hozott az építkezésre, már legalább 2300 építőmunkás odaveszett.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2023. júliusi lapszámában.
Menteni a menthetőt
A hazai és a közeli országokban működő állatkertek munkatársai megannyi szokatlan, olykor kockázatos esettel találkoznak, akár emberi mulasztás akár háború vagy természeti katasztrófa az ok, minden mentés egyedi eset. Erről beszélgettünk Sós Endrével, a Budapesti Állat- és Növénykert főállatorvosával.
Tengermélyi tűzköpők
Vajon mikorra várható legközelebb vulkánkitörés Itália partjainál? A tenger mélye megadhatja a választ.
Mentett védencek
Egy jordániai állatmenhely megannyi, háborús övezetből származó, sérült vagy csempészek karmai közül kimentett vadnak nyújt oltalmat.
Élet egy csepp vízben
Fotósunk a tenger miniatűr lényeit örökíti meg vízcseppről vízcseppre vizsgálódva.
Vad nyugat: a Gila ősvadona
Aki az új-mexikói Gila tájain kóborol, képet kaphat a természetvédelem fontosságáról – és azon a kérdésen is eltöpreng, hogy mit jelent, ha egy térség ősvadonnak minősül.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
