Szellemerdők
Némelyik mocsárciprus már évezredek óta őrzi a tájat. Ha jobban megismerjük őket, a mi fajunk jövőjéről is elárulhatnak egyet-mást.
ÍRTA: JOEL K. BOURNE, JR.
FÉNYKÉPEZTE: MAC STONE
December, aránylag enyhe idő. David Stahle létra tetején áll; a mocsárciprus törzse, amelyhez a lajtorját támasztotta, kiad annyit széltében, mint amilyen magas Stahle. A kutató mintha valami sci-fi sorozatból csöppent volna ide, ebbe a déli mocsárerdőbe, hogy ultrahangos, szónikus csavarhúzójával megfúrja a megtestesült múltat.
Az első két és fél centiméter visszaviszi Stahlét az első világháború előtti boldog békeidőkbe, az 5. centiméter az Egyesült Államok születésének idejébe. Szűk 13 centinél már Kolumbusz híres utazásánál, az Újvilág felfedezésénél tart az Arkansasi Egyetem évgyűrűk alapján vizsgálódó munkatársa, szakszóval dendrokronológusa. Mire végez a ceruzavékony rész kifúrásával, elég évgyűrűmintája lesz ahhoz, hogy konstatálja: a mocsárciprus közel ezer éve, akkortájt szökkent szárba az ázott talajon, amikor az első keresztes hadak Jeruzsálem felé vonultak. De igazából a kéregközeli, valamikor 1900 és 1935 között kialakult, egycentis részre hívja fel a figyelmemet.
Az 1930-as évek közepére az Egyesült Államok területén a vénséges vén mocsárciprusok kilenctizedét kivágták, mondja Stahle. „A ciprusokkal teli hajdani síkvidéki mocsarak alig egy ezreléke maradt fenn. Azért különleges ez a hely is.”
Helyszínünk, az észak-karolinai Black-folyó mentén húzódó ingoványos vidék a legöregebb fák otthona a Sziklás-hegységtől keletre. A mocsárciprus az ivarosan szaporodó fás szárú növények között az ötödik leghosszabb életű fa glóbuszunkon. Az, amelyikbe Stahle most belefúrt, éppen csak középkorú. A kutató még 2017-ben talált a környéken egy matuzsálemet, amelyik i. e. 605 táján hajthatott ki a magból, tehát jó 2600 éves, alig száz esztendővel azután sarjadt, hogy Homérosz Odüsszeusz kalandjaival ejtette ámulatba az antik görögöket. Ez az óriás itt a korelnök, de Stahle nem egy hasonlóan öreg fát talált a környéken.
Az Egyesült Államok délkeleti részén gyűjtött mocsárciprus-furatminták vizsgálata kivételesen átfogó, hosszú időt felölelő adatsort szolgáltatott a talajnedvesség múltbeli változásairól. Az évgyűrűk ugyanis jelzik, mikor hullott bőséges csapadék, és mikor pusztított szárazság…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2023. szeptemberi lapszámában.
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
A stressz új tudománya
A stressz szervezetünk védekezőmechanizmusa, minden életkorunkban befolyásolja egészségi állapotunkat. Egyre többen vizsgálják, miként zajlik ez a folyamat.
Fengéknek malacuk van
A kínai repülőtéren hagyott malacot egy nyugdíjas fotográfus és családja fogadta be. Piggy fotóról fotóra gyarapodott, és bizony szép nagy lett.
AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti
A Földön kívüli élet nyomait fürkésző csillagászok részletesebb képet kapnak a világűrről, és újraértékelhetik a begyűjtött adatokat, hátha valami elkerülte a figyelmüket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
