Vikingek: tények a mítosz mögött

ÍRTA: ROBERT KOŚCIELNY

Kese hajó, kék szemű óriások szarvakkal díszített sisakban – ádáz tekintetű fosztogatók, véres rítusoknak hódoló barbárok.
Vajon tényleg ilyenek voltak a vikingek? Vagy ez azért már erős túlzás volna? Mítoszok övezik ennek a nemcsak Európa északi részén, hanem távolabb is terjeszkedő népnek a fiait, számos tévképzet alakult ki róluk.
A legendák gyökerei a 8. század végére vezetnek vissza, amikor a vikingek először dúlták végig a Brit-szigetek partvidékét. Harcosaik azóta is delejezik a képzeletünket, mozifilmek, irodalmi alkotások, operák, képregények, sőt videójátékok szólnak róluk. Rettentő nehéz tehát kibogozni, hogy mi igaz és mi csupán a fantázia szüleménye.

Filmforgatáshoz épült díszlet, viking település az izlandi Stokksnes-félszigeten, a Vestrahornhegy lábánál.

Forrás: Getty Images

A régészek napjainkban is kutatják a vikingek eredettörténetét, sorra tárják fel a leleteket.
Nemrég olyan tárgyakra bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy – jó 400 évvel Kolumbusz
előtt – első európaiként a vikingek léptek az Újvilág földjére. Ráadásul a föllelt maradványok
DNS-vizsgálata alapján csapatuk igen változatos összetételű volt. 2022 végén egy Stockholm
melletti feltárás során számos míves ezüst ékszer és a világ minden tájáról származó pénzérme került napvilágra, ez pedig csak csigázta érdeklődésünket a középkori harcos nép iránt. Miközben a régészek a részletek szakszerű tisztázásával foglalatoskodnak, tekintsük át, hogy manapság milyen tévhitek terjengenek a vikingekről.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2023. novemberi lapszámában.