A kis katonaara és mélységes mély menedéke
Mexikó egyik hatalmas víznyelőjében veszélyeztetett papagáj lelt menedékre a vadorzók és az erdőnyűvők elől.
ÍRTA: ERICK PINEDO
Száműzi fészkükből az ingatlanfejlesztés és az erdőirtás, eladásra gyűjtik őket a vadorzók, és tizedelik őket azért, mert meg-megdézsmálják a terményt. Így lett a papagájfélékből – a kakadukat, papagájokat, törpe- és arapapagájokat magába foglaló Psittacidae családból – az egyik legsúlyosabban veszélyeztetett madárcsoport: 398 fajuk közül már 111 szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió vörös listáján.
A vadon élő állat- és növényfajok illegális kereskedelme a fajgazdagság, a biológiai sokféleség csökkenésének második legfőbb oka, és világszerte az ötödik legjövedelmezőbb illegális tevékenység a WWF szerint. A feketepiac éves forgalmát a Világgazdasági Fórum 10 milliárd
dollárra becsüli. Az Egyesült Államok hatóságai közreadták a Mexikóból érkező, lefoglalt szállítmányok statisztikáját: tíz papagájból nyolc már útközben odavész, nem is jut el kereskedőhöz.
Mexikó 32 szövetségi államából 26-ban foglaltak le és koboztak el eddig illegálisan befogott díszmadarat, a vadorzók évente jó 65 ezer egyedre teszik rá a kezüket, ténykedésükkel hovatovább az országban honos 23 papagájfaj fennmaradását veszélyeztetik. A befogásukra és adásvételükre 2008-ban hozott tilalom jó 30 százalékkal visszavetette a feketepiacot, ám mert a papagájfélék szaporodási üteme lassú, állományaik mind ez idáig nem tudtak kellőképpen gyarapodni. Az orvvadászok egyik kedvence, a kis katonaara (Ara militaris mexicanus) az ország csendes-óceáni partvidékén és a Mexikói-öböl mentén elterülő vadonban honos. Ezek az erdőségek csupán maradványai a hajdani, két partvidéket
összekötő rengetegnek. Az ország belsejében, a Querétaro állambeli Sierra Gorda Bioszféra
Rezervátumban is fennmaradt egy katonaara-állomány.
Élőhelyük egy különleges képződmény, a tektonikus mozgások, vulkánkitörések és esők okozta erózió hatására sok-sok évszázad alatt formálódott, 1997 óta szövetségi védelmet élvező óriási mészkő víznyelő, a Sótano del Barro.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2023. decemberi lapszámában.