Erdei tavak: az élet forrásai
Az esők által utántöltött időszakos kisvizek oázisában varázsütésre indul virágzásnak az élet. A tavak aztán kiszáradnak, de a következő évben újraindul a ciklus.
ÍRTA: SUSAN HAND SHETTERLY
FÉNYKÉPEZTE: TRISTAN SPINSKI
Sok-sok év alatt hullott tűleveleken, süppedős szőnyeggel borított ösvényen ballagtam a hemlokfenyőerdőben. Hirtelen ragyogó fényfolt villant föl előttem, mintha tűz lobbant volna az erdő talaján. A fák között átragyogó Nap fényét egy parányi pocsolya vize tükrözte vissza. Ez az alig tálkányi víz voltaképpen időszakos tavacska volt. Miatta jöttem. Langyos, késő tavaszi délután volt, a tavacska már egyre zsugorodott.
Az időszakos tavak léte legfőképpen az esőktől és a magasan fekvő erdőkből alácsordogáló vízlefolyásoktól függ. Nincs állandó vízutánpótlásuk, sem vízelvezetésük, kicsik, és legfeljebb egy méter mélyek, az erdők talajának buckái között képződnek. Ahogy melegszik az idő, és véget érnek a tavaszi esőzések, a párolgás és a környező fák-cserjék gyökereinek szívóhatása következtében az időszakos tavacskák fogyatkozni kezdenek. Legtöbbjük nyár végére ki is szárad, és minthogy így nem élnek meg bennük halak, kifejezetten jó túlélési esélyeket kínálnak a békáknak, a szalamandráknak, a rovarlárváknak és számos egyéb vízi élőlénynek.
Itt, a keleti part legészakibb csücskében húszezer évvel ezelőtt másfél kilométer vastagságú jégpáncél húzódott. Ahogy a jég lassan keleti irányba tolódott, olvadéktavakat, csipkés hegygerinceket, háznyi sziklatömböket, agyaggal és morénával teli teknőket hagyott maga után.
Az erdők máig őrzik a jégtakaró emlékét: bővelkednek patakokban, mocsarakban, tavacskákban, időszakos kisvizekben. Az egykori jégtakaró a víz sokféle formáját hagyta örökül. A kisvizek mohás szegélye éppoly fontos része ennek az összetett rendszernek, mint a tavacskákat övező megannyi, néhol száraz, másutt nyirkos lanka.
A tavi környezet az élet milliónyi formáját vonzza az itteni vadonba. Hiszen szoros a kapcsolat a fák és a tavak között: a lombkorona árnyékában lassul a víz párolgása, a vízbe hulló levelek milliónyi baktériumnak meg rovarnak, többek között a tegzeslárváknak is táplálékot adnak, azok pedig más lények prédái lesznek…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2024. márciusi lapszámában.